Házak 1

[Sacuky Nagashy]

- Miért ne szokjam meg ? - kérdeztem mert kezdtem nem érteni így hát nem is válaszoltam a kérdésére.
- Tudod hogy egy másodperc alatt képes vagy össze zavarni ? - kérdeztem majd felsóhajtottam.

[Yasuo Ikari]

-Azért nem szokj hozzá, mert félõ, hogy nem sokat találkozunk a Milánói forgatás után, ugyainis rögtön másik forgatásra kell mennem valahova Görögországba, persze a pontos dátumot, idõt és helyet még nem tudom, ám nem sok idõm marad a két forgatás közt, és a másodikra nem igazán akarlak elvinni, az neked nagy megterhelés lenne, és nem szeretném, ha bajod esne, vagy túlzottan kimerülnél, ám szerencsémre a második forgatás mindössze másfél hétig tart, szóval nem lesz az olyan hosszú idõ, és utána négy hónapig sehova sem kell mennem , bár a Görögországi forgatás után huzamban egy hétig mindennap látogatnom kell a szüleimet, de azért rád is szakítok majd idõt.- mondtam kedvesen.

[Sacuky Nagashy]

- Áh értem hát sok szerencsét előre is - mondtam kedvesen pár aszem kezdtem ugyan azt érezni mint Tasuyánál hisz Yasuo is már rá lépet a Celebek útjára és így már nem voltam biztos semmiben sem hisz mi oka lenne egyáltalán mellemet maradni ha már annyi rajongója lesz.
- Nem baj nyugodtan menj csak a szüleidhez nekem úgyis Sayunak kell segítenem majd - mondtam kedvesen majd megcsókoltam.
- Szeretlek - mondtam mosolyogva. A másik félelmem pedig talán az volt hogy ha már tényleg elég népszerű lesz Yasuo ismét úgy fogom érezni hogy csak nyűg vagyok és hogy talán csak rajongás lesz ebből az egészből még ha szeretem is képes vagyok ezt bebeszélni magamnak és akkor ismét kételkedni kezdek majd mindenben és nem akarom hogy ismét hülyeséget csináljak.
- Bár mondjuk hiányozni fogsz - mondtam kedvesen.
- Lehet jobb lett volna tényleg lekötöznelek - mondtam nevetve.

[Yasuo Ikari]

- Köszi, bár azt hiszem egy ilyen mellékszerephez nem nagyon kell szerencse. Ez az elsõ, egyben utolsó filmem. Többet nem igazán akarok. Ez is csak egy kis mellékszerep, nem leszek túl híres tõle.- mondtam ekkor észre vettem, hogy valami bántja Sacuky-t.
- Mi a baj? - kérdeztem, közben átöleltem.
- Te is hiányozni fogysz majd.- tettem hozzá.

[Sacuky Nagashy]

- Miért nincs ? - kérdeztem komolyan majd kibújtam az öleléséből.
- Mindenkinek az az álma hogy híres legyen és ha van rá esélye az embernek az ki kell használni mert kitudja mikor adodik még ilyen nem igaz ? - kérdeztem kedvesen.
- Semmi csak kicsit elgondolkodtam - mondtam majd átöleltem.
- De te sokkal jobban - mondtam mosolyogva

[Yasuo Ikari]

- Azért, mert elég rád gondolnom, és máris szerencsésnek érzem magam.- mondtam.
- Hát lehet, ohgy mások ezt akarnák, de én nem akarok nagy felhajtást, meg rajongókat s a többi...- mondtam egyszerûen.
- Ráadásul mind a két dolog megvan nekem már most is.- mondtam.
- A rajongóm az te vagy, a felhajtás meg minden nap megvan, mikor az apám minden nap leszólja anyám fõztjét.- mondtam nevetve.
- Nos azt hiszem lassan elmegyek. Nem akarlak zavarni.- mondtam kedvesen.

[Sacuky Nagashy]

- Azért be vallom ennek örülök talán kicsit paranoiás lettem - mondtam kedvesen majd megcsókoltam Yasuot.
- Köszönöm - mondtam mosolyogva.
- Én is szerencsésnek érzem magam ha rád gondolok - mondtam kedvesen.
- Nem zavarsz - vágtam rá gyorsan.

[Yasuo Ikari]

- Hát jól van... te tudod. -
- Na mit csináljunk? - kérdeztem, mivel eléggé unatkoztam , és ötletem sem volt.

[Sacuky Nagashy]

- Menjünk el sétálni - mondtam kedvesen.
- Persze csak ha van kedved - mondtam mosolyogva.

[Yasuo Ikari]

- Nekem megfelel, ha neked is megfelel.- mondtam kedvesen, majd kisétáltam a házból és Sacu kezét fogva elindultunk.
// Utcák //