Büfé

[GD/G-Dragon]

-Helyes. Nem szoktam kiszámítható lenni.-Mondtam Sayunak.
-Nah nekem összevont órám van. Matek.-Mondtam kissé kelletlenül.
-Te a jobbik vagy a rosszabbik csoportba vagy?-Kérdeztem Sayutól miközben elindultunk a matekterem folyosója felé.

[Terashima Sayu]

- Ezt megjegyezem - mondtam kedvesen közben véletlenül az egyik lányra néztem aki a tekintetével megtudott volna ölni remek egyre többen utálnak bár nem csoda.
- A jobbikban - mondtam kedvesen mivel úgy döntöttem most már tényleg nem fogok fölöslegesen beszélni elvégre nem akarom halálra untatni minden hülyeségemmel persze reméltem hogy ma hát ha találkozok azzal a lánnyal mert nem sok kedvem volt ismét egyedül lenni bár tudtam hogy nem lesz mivel ma még nem láttam ami azt illeti akkor egyszer láttam csak.

[GD/G-Dragon]

-Én is. Akkor együtt lesz óránk.Aztán vigyázz mert a hátam mögé kényszerítelek...-Mondtam viccelődve. Nem szoktam visszaélni a tudásommal csak viccelődök vele.
//E folyosó//

[Terashima Sayu]

- Csak vigyáz ne hogy fordítva legyen - mondtam kedvesen miközben GD-vel a terem felé mentünk.
//E folyosó //

[Kameko Sógo]

Már egy hete Tokióban vagyunk, de még csak ez az első napom a suliban. Korán kellett kelnem, mert gyalog igen messze lakunk a sulitól. Ahogy megláttam az iskola épületét és az érkező diákokat, tudtam hogy nem lesz könnyű napom. Az épületbe belépve tágas folyosókat láttam, de nem tudtam melyik-melyik. Az első órámig még volt 45 perc, ma a kelleténél is korábban jöttem be, hogy megtaláljam a termemet. De először is... nagyon éhes voltam, meg kellett találnom a büfét. Nem volt nehéz, csak mentem a többiek után és meg találtam. Meglepetten hamar végeztem és leültem az egyik szabad asztalhoz a forrócsokimmal meg egy zacskó chipsel és tanulmányozni kezdtem az órarendemet.
- Szóval fizika az első. Remek, ennél nem hiszem hogy lehetne kezdésnek rosszabb. - mondtam inkább magamnak mint másoknak célozva. Kibontottam a zacskót és kivettem egy szem chipset belőle. Bekaptam majd szétnéztem vajon merre is lehet a B folyosó. Tanácstalanul ültem az asztalnál...

[Ryota]

Nitha nehezen de belegyezett hogy segít bár szerinte ez az egész kész öngyilkosság és most túl megyek minden határon de nem számít eddig is penge élen táncoltam most miért ne tegyem ? Elsőnek beiratkoztam a Kuroi Gakkoba persze ebben is Nitha segített bár nem sok kedvel ahogy ő mondta kihívom magam ellen a sort hisz talán egész Tokióban itt van a legtöbb ellenségem de szeretek veszélyesen játszani mondjuk ezt talán Gei és Arisa tudja a legjobban. De most vissza fogom magam mert megígértem. A büfén akartam átsétálni de megálltam mert feltűnt egy lány akit eddig még sosem láttam pedig az emberek többségéről mindent tudok mert nem árt az óvatosság így oda sétáltam.
- Szia - köszöntem kedvesen.
- Bocs hogy megzavartalak de melyik osztályba jársz ? - kérdeztem tőle.

[Kameko Sógo]

Mikor elmerültem a gondolataimban hogy merre induljak , hirtelen egy férfi hangra lettem figyelmes. Felnéztem és ott állt mellettem fiú, észre sem vettem amikor ide jött. A megkezdett zacskót belegyűrtem a táskámba amilyen gyorsan csak tudtam.
- Öhm... egyáltalán nem zavarsz. A 11.F-be. Tudnál esetleg segíteni hogy merre találom a B folyosót? Ott lesz órám, de új vagyok itt és fogalmam sincs merre van. - mivel a szüleim rendes neveltetésben részesítettek felálltam a székről.
- Egyébként Kameko vagyok, Kameko Sógo. - majd tiszteletemet adva meghajoltam.

[Ryota]

Ennek örültem hisz én is abba az osztályba jelentkeztem.
- Végre találtam valakit az osztályból - mosolyogtam a lányra majd pár másodperc elteltével hozzá tettem.
- Bár eddig csak téged kérdeztelek meg - ezután megnéztem a telefonomon az órát még 10 perc remek. Miután bemutatkozott a lány én is azt tettem.
- Szép neved van - jegyeztem meg kedvesen.
- Én pedig Ryota Takanori vagyok - ez után nem sokkal egy lány sétált hozzánk.
'- Szóval ti is a mi osztályunkba jártok - mondta elég lekezelő hang nemben.
- Szóval képzeld - mondtam cinikusan ő pedig legyintet majd Kamekohoz lépet és közel hajolt hozzá.
' - Azt ajánlom tud hol a helyed- mondta ridegen majd hátrébb lépet és méregetni kezdte a lányt, remek megtaláltunk az osztály ribancát. Kameko elé léptem.
- Nem árt ha előbb te tudod hol a helyed - mondtam majd megfogtam Kameko karját és magammal húztam távolabb a harcias csajtól.
- Jól kezdődőik az első nap - mondtam nevetve majd elengedtem.
- B folyosó ? -

[Kameko Sógo]

A srác egész kedvesnek tűnt, de nem bízhatok meg akárkiben ebben a mai világban. Előbb jó lenne megismerni.
- Köszi, de még sosem mondták nekem. - nevettem Ryota felé.
- Ha már itt tartunk, neked is jó csengésű neved van. - ekkor oda jött hozzánk egy lány. Már első ránézésre ellenszenves volt, de miután megszólalt egyértelművé vált. A hangneme nagyon lekezelő volt, így Ryota válasza viccesen hatott. A jó hangulatom rögtön elszállt ahogy közel lépett hozzám a csaj. Külsejéről sütött hogy egy elkényeztetett apuci kedvence, de már ismertem ezt a helyzetet. Nagyon emlékeztetett az előző iskolám első napjaira, ami persze egész évben folytatódot.
- Szóval vagy beállok közétek ribancnak, vagy utálni fogtok? Fogós kérdések, de sosem leszek olyan mit a magadfajták. - mikor a srác megfogta a karomat és magával vitt, még megnéztem a csaj arcát...
- Most tuti azt hiszi hogy együtt vagyunk. -nevettem miután elengedett.
- Aha, B folyosó. Gondolom tudod merre van.

[Ryota]

- Persze - mondtam.
- Apuci biztos milliárdos azért veri annyira magát de nem sokáig fogja ha még egyszer kötekedik - jól kezdődik a vissza fogás ha már ez felidegesít bár ha tudná miért vagyok itt valószínű nem lenne ekkora a szája.
- Mesélj magadról valamit - mondtam miközben a B folyosóra indultunk.

[Kameko Sógo]

- Hát, nem valami érdekes a történetem. A szüleim elváltak, a húgom Kóbéban maradt az anyámmal én pedig költöztem apámmal mert Tokióban kapott állást. Most matektanár itt a suliban. Általában távolságtartó vagyok, de van hogy azonnal megbízok valakiben. Van egy macskám és utálom a történelmet. Lényegében ennyi, spontán nem nagyon tudok mesélni magamról, de általában több betekintést engedek azoknak az embereknek akikre azt merem mondani, hogy barát. Olyan meg általában kevés van. - mondtam, majd tovább gondolkodtam, mit is mondhatnék neki magamról.
- És te mesélsz nekem magadról valamit? -kérdeztem a folyosókra érve.

(Ha gondolod valamelyik folyosón folytathatod... )