Házak

[Ryota]

Házak

[Ichirou]

A hó nagy pelyhekben esett pont karácsony méltóan am eddig is sejtettem hogy ez a karácsony csak bajt hozz ránk.Haza felé sétáltam a már már térdig érő hóban most nem bántam hogy vettem sálat és kesztyűt is mivel reggel még nem esett úgy véltem ez baromság. Valaki állt a szomszéd ház előtt mintha eltévedt volna a postaládán a nevet fürkészte majd az én házamhoz ment most már biztos keres valakit na de ki lehet éjjel ? Elindultam a kapu felé ekkor a lány megfordult való színű a frászt hoztam rá , megcsúszott és ahelyett hogy segítettem volna rontottam a helyezetten ugyan elkaptam a karját de ekkor4 én estem hátra magammal rántva a lányt is. A kapucnitól és a sáltól nem láttam az arcát .
- Bocs aszem csúszik - mondtam nevetve a lány gyorsan fel állt és leporolta magát majd rám nézett, nem mosolygott el keseredve állt előttem nem értettem mi baja lehet talán megütötte magát ?
- Tényleg ne haragudj csak segíteni akartam - mondtam kedvesen majd az a kapuhoz léptem és a kulcsomat kezdtem keresni éreztem hogy figyel, megfordultam s valóban figyelt de gyorsan elkapta a tekintettét de észre vettem hogy sír.
- Keresel valakit ? segítsek ? vagy bejössz ? elég hideg van itt kint és látom elégé átfáztál vagy fagytál mi - mondtam bár ez így bele gondolva elég átlátszó szöveg volt de eskü nem állt semmi hátsó szándék a szavaim mögött.
'- Csak egy régi jó barátomat kerestem aki egyszer ígért nekem valamit de nem tartotta be és elfelejtett .... - mondta halkan a hangja csodálatos volt, bársony tiszta az arcát még mindig nem láttam a sál miatt de egyre inkább érdekelt.
- Van neve is ennek a barátnak ? - kérdeztem érdeklődve.
' - Nem számít a neve de ha megengeded elfogadom a meghívásodat mert elég hideg van itt kint - mondta halkan én pedig bólintottam majd kizártam az ajtót és előre engedtem a lányt.
- Csinálok valami meleg italt addig pedig érezd otthon magad - mondtam majd elmentem a konyhába. A lány levette a kabátját majd a sálat és a fürdőszobába indult rendbe tenni a sminkjét ezután leült a kanapéra kb ekkor indultam ki a konyhából a teával de megrökönyödve álltam meg még a poharakat is leejtettem.
- Rám céloztál ? Nem felejtettelek el Anna - mondtam miközben a törött poharakat néztem álmomban sem hittem volna hogy újra találkozok vele.
'- Hallatom Ichirou ... sok boldogságot neked és a barátnődnek - mondta majd elfordította a fejét.
- Szóba sem álltál velem még is mit vártál ?- kérdeztem hallkan.
'- Magam sem tudom de nagyot csalódtam. Megkérdezhetem hány csajjal csaltál meg ? - kérdezte a könnyeivel küszködve.
- Igen megkérdezhetem hogy ha annyira szerettél miért hittél másoknak és miért nem kerestél ?! vagy legalább végig hallgattál volna nem te inkább hittél másoknak ! - mondtam elég feszülten.
'- A szemem előtt történt az egész te mit hittél volna ? Azt ígérted hogy más nővel nem kezdesz - mondta zokogva.
- Neked hogy esett volna ? És tudod mit Anna akkor legyen igaza a barátnőidnek és legyél boldog hogy neked is igazad lehet kíváncsi vagy igen ? magam sem tudom már hánnyal volt hogy többel is na ? és figyelj jól mert többször nem mondom el. Volt ami volt nem érdekel nem fogok magyarázkodni mert nem én csesztem el ha nem te mert nem tudtál megbízni bennem..... - logikusan nem hallgatott végig.
'- Hát erre büszke lehetsz Ichirou mit vártam volna tőled és most hány van ? - kérdezte cinikusan.
- Most egy és eszem ágában sincs megcsalni mert ...... ahhoz túlságosan is szeretem - mondtam halkan persze Anna is elég vonzó nő volt sőt nem is kicsit.
'- Értem hát akkor ennyi .... - mondta elkeseredve majd felállt és az ajtóhoz rohant persze ilyenkor már nem megy se busz se semmi hisz ünnep van ezért utána sietem és az utcán elkaptam.
- Hova akarsz menni most nem fogsz tudni haza menni - mondtam ő pedig elrántotta a kezét ezzel ismét galibát csinálva hátra esett és rántott magával rögtön hogy még viccesebb legyen a dolog hála annak hogy a szél feltámadt jó adag hó ránk esett egy közeli tetőről.
'- Inkább ne segíts Ichirou ! - mondta dühösen közben felálltam és leráztam magamról a havat.
- Kurva hideg - mondtam nyafogva Anna pedig röhögni kezdett.
- Nem maradnál még is ha már végig loholtam utánad fél várost ? - kérdeztem majd kezet nyújtottam neki hogy felsegítsem.
'- Inkább én jó ? - kérdezte nevetve majd felállt.
- Persze - mondtam halkan és egy ideig nem szólt egyikünk sem semmit majd elkaptam Anna karját és a haza indultam vele mikor beértünk ismét félre érthető megjegyzés tettem.
- Jobb ha levetkőzöl még megfázol így -
- Már mint nem itt a szobába -mondtam zavarban majd a szobára mutattam persze tudhattam volna hogy Anna nem csak azért jött hogy haza menjen miután szakítok vele hivatalosan ami szerintem alapból az volt már 2-3 éve bár akkor ennyire jól nem nézett ki.
'- Gondoltam - mondta sunyi mosollyal majd közelebb sétált és átölelt persze barátilag bele fél.
- Így megfogsz betegedni Anna - sóhajtottam.
'- Akkor mi lenne ha segítenél mert nem érzem a kezem mivel valaki ellökött a jégen. - mondta halkan.
- Ne haragudj nem akartam de izé ezt old meg jó ? - kérdeztem majd tettem egy lépést hátrébb.