Szertár

[Reiko Shinzo]

A kulcsos szekrényben megkerestem a tornaszertár kulcsát. Már megszoktam, hogy ebben az iskolába kívülről és belülről is zárhatóak bizonyos helyek. valószínűleg azért mert a tanáraink sem szentek. Sok tekintetben még rosszabbak is mint mi.
A villanykapcsoló után tapogatóztam, de hiába találtam meg, nem működött. A sötét valamelyest enyhített a zavaromon, de nem sokat. bezártam az ajtót és benne is hagytam a kulcsot. Nekidőltem az ajtónak és vettem néhány mély levegőt, hogy megnyugodjak. Takuminak csak a körvonalait láttam a sötétben, de ez is elég volt.

[Takumi Jifudotu]

Bent nagyon sötét volt. Egy kissé még javított is a helyzeten, mindketten nagyon zavarban voltunk.
~De nagyon vártam erre a pillanatra.
Elkezdtem csókolgatni Reiko-t. Szájánál kezdtem és szépen lassan haladtam a nyaka felé. Felsőjét közben levettem.
-Piros melltartó. Ez a kedvenc színem -mondtam.-Légyszíves segíts kikapcsolni, mert én nemtudom,- és szégyellve hagytam, hogy Reiko segítsen.

[Reiko Shinzo]

Mielõtt kikapcsoltam volna a melltartómat még leszedtem róla a felsõjét. Egyik kezemmel végigsimítottam a mellkasán, a másikkal kikapcsoltam a csatot. kicsit lábujjhegyre emelkedtem, hogy amikor megcsókol, ne keljen annyira lehajolnia.
-Megnõttél, mióta nem találkoztunk...- Mondtam kicsit suttogva, közben ujjaimmal az öve körül szórakoztam.

[Takumi Jifudotu]

Kezdtem felizgulni. Reiko mellei közül felemeltem a fejem. Megcsókoltam.
-Szeretlek. Imádlak. Kívánlak.-ez a három szó járt most a fejemben csak.-Iszonyatosan jó tested van- és lerángattam róla nadrágját.
~De vadan csókol. Csak nemvagyok neki annyira közömbös, hogyha ennyi mindenben benn van.
-Most mutatok valamit.
Lehúztam a bugyját, és a fejemet a lábai közé fúrtam.

[Reiko Shinzo]

-Én is szeretlek.- Hátrahajtottam a fejemet és lehunytam a szememet. Ujjaimmal a vállát cirógattam. Felnyögtem és éreztem, ahogy az arcomba szökik a vér. Megremegtem és végighúztam a körmeimet a vállán. Felhúztam magamhoz és megcsókoltam. Most fordult a kocka. rajtam volt a játék sora.

[Takumi Jifudotu]

Nekidőltam a falnak, és hagytam, hadd jöjjön, ami jönni fog.
-Iszonyatosan jól csinálod. Ezaz. Csináld még.- mondtam remegő, néha-néha elcsukló hangon.
~Nagyon jól csinálja. Muszály leszek egy ilyen lánnyal huzamosabb időt eltölteni.
Pár percig még hagytam, hadd csinálja.
-Reiko. Imádlak.- és gyorsan felhúztam egy óvszert.
Felemeltem az ölembe, majd beléhatoltam. Halkan felnyögtem a gyönyörtől.

[Reiko Shinzo]

Szinte ugyan abban a pillanatban nyögtünk fel. Gyengéden beleharaptam a nyakába. Amennyire tudtunk összesimultunk. Ez mind a kettőnknek jó volt. Lassan, csábosan ejtettem ki a nevét:
-Ta-ku-mi...- Egy kérdés fogalmazódott meg bennem. De nem tudtam megformálni a szavakat, így csak felsóhajtottam. Éreztem, tudja mit csinál.

[Takumi Jifudotu]

-Reiko. Nagyon jó vagy.- mondtam, miközben poziciót váltottunk.
Szétnéztem a szertárban. Találtam egy kis fotelt.
-Az az a fotel ott jólesz.
~Kezdenek az események felpörögni. Imádom ezt a részét a dolgoknak.
Leültem a fotelre, Reiko az ölembe. Fokozott intenzitással lovagolt rajtam, hagytam, hogy Ő domináljon. Egyre gyorsabban mozgott. Egyre több volt a gyönyör.

[Reiko Shinzo]

Gyors-lassú. Gyors-lassú. Az ütem úgy változott, akár a szívverés. Megcsókoltam. Bár sok idő eltelt, mióta nem láttam, olyan mintha minden a régi volna. Minden rezdülésemet érzi és én is az övét. Ahol megérintett, bizsergett a bőröm és szinte azonnal forróságot éreztem. Néha halkan, aztán egy kicsit hangosabban nyögtem fel. Ez az élvezet nem volt fogható az egy éjszakás kalandokhoz. Lassítottam, hagytam, hagy vegye át az irányítást.

[Takumi Jifudotu]

Reiko kezdett lassítani, ennélfogva enyém lett az irányítás.
Egyre gyorsabban mozogtunk. Már a szememet is becsukva, átadtam magamat teljesen a pillanatnak.
-Már közel járok. Remélem kész vagy. Háromra élvezzünk együtt, oké?-suttogtam a fülébe.-Egy... Kettő...
És ekkor megütötte a fülemet a csengő hangja. Pont csengőszóra értem a csúcsra.
~Ez életem eddigi legjobb szeretkezése volt.
-Köszönöm Reiko.- és vadul megcsókoltam.

[Reiko Shinzo]

A pillanat tökéletes volt és a végszó sem váratott magára. A csengő mintha csak a mi csúcsra jutásunkat jelezte volna. Viszonoztam a csókot, aztán a vállára tettem a fejemet, úgy szólaltam meg:
-Most is el fogsz menni? Úgy mint a legutóbb?
~Ha igent felel, legalább megtudom, mit jelentett ez neki. Ha nemet, akkor azt, hogy szeret-e...Mindkettő egy véglet... Vagy nagyon jó lesz, vagy nagyon rossz...

[Takumi Jifudotu]

-Dehogy megyek. Többet érsz nekem, minthogy most megint elhagyjalak. Szerintem érződött ez a mostani produkciómból is.- mondtam egy kis kuncogás közepette.-Szeretlek. Nemakarlak többé elveszíteni.
Takumi fogta magát, és elkezdett felöltözni.
-Siess, nehogy ránknyissanak a szünetben, mert annak még nemlesz túl jó vége.- és rákacsintottam.- A közeljövőben akár megismételhetnénk megint.
~Isteni ez a lány. Nagy hiba volt annak idején elhagyni Őt.

[Reiko Shinzo]

Felöltöztem, kiengedtem a hajamat és megigazítottam a sminkem. Kicsöngetéskor kiosontunk a folyósora. Visszatettem a kulcsot, aztán Takumihoz fordultam.
-Megyek, megkeresem Sayut. Ha akarsz, gyere velem, de ha dolgod van, majd találkozunk. Tettem neki egy ajánlatot, talán már gondolkodott rajta..
Körbenéztem hogy merre is kéne mennem. lassan elindultam a legközelebbi folyóson.
//A folyosó//