Utcák

[Ryota]

Utcák

[Takeda Houjo]

Kisétáltam a suliból közben össze találkoztam Ayakával.
- Ayaka - szóltam neki majd oda dobtam a kocsi kulcsot.
- Megkérhetlek hogy vidd el a suliból ? .... mert itt útban lesz - mondtam kedvesen.
'- Mi ? ... miért ? - kérdezte.
- Áh semmi ... igaza van Arisának ... jobb ha ezt a rendőrség is tudja - mondtam kedvesen.
'- Ne kezd már te is ! ... mi a jó abba ha magatoknak ártotok ?! - kérdezte dűhösen Ayaka.

[Arisa Ikina]

Már messzirõl kiszúrtam Takedát és Ayakát.
- Takeda. - kiáltottam utána.
- Miért teszed ezt velem? Ha? Miért? - kiabáltam neki. Mikor odaértem kicsit rosszul vettem a levegõt, ezért megvártam míg a szivverésem normális lesz.
- Mert szerinted nem érezném magam rosszul ha lecsuknának? - kérdeztem tõle dühösen.

[Takeda Houjo]

- Hát nem hinném ... legalább örülhetnél hogy igazad van és nem kell látnod - mondtam.
- És akkor már inkább az mint sem hogy nélküled éljek ... értelmetlen lenne - mondtam hallkaan-

[Arisa Ikina]

- De én nem akarom hogy lecsukjanak...mégis mit mondok majd neki? Óóó bocs de azért nem látod az apád mert a sitten van! Persze biztos örülne tõle. - mondtam dühösen.
- Ha ezzel fenyegetni akarsz akkor fenyegess...nem akarom hogy börtönbe kerülj. - suttogtam.

[Takeda Houjo]

- Azt nem annak szántam csak szimplán az igazság - mondtam halkan.
- Ryota tényleg jól csinálja ... sikerül neki mindenkit ellenem forditania - mondtam egyszerűen.
- Sajnálom .... jó volt veled - mondtam majd a földre néztem.

[Arisa Ikina]

- De ne csak a múltra meg a jelenre koncentrálj...ha tetszik ha nem már nem csak magadra kell gondolnod, hanem még egy személyre. - mondtam halkan.
- Ha nem hazudtad volna hogy Matsu él akkor most ebbõl nem lenne probléma...mert nekem az fáj hogy hazudtál nekem. - mondtam dühösen.
- Mi volt jó velem? - kérdeztem értetlenül.

[Takeda Houjo]

- Jaj Arisa mind a ketten tudjuk hogy ugyan ez lett volna mellesleg én nem mondtam hogy él azt mondtam nem bántom ... és mint már mondtam nem volt más választás te mit tettél voln aválaszolj öszintén.... Ichirout és Geit majd nem megölte és rád vadászott ha hagytuk volna elmenni elkapott volna téged és hiába szóltam volna a rendőrőknek az túl lassú lett voln aaddigra már rég késső lett volna erre mondtam hogy inkább győlülj mint sem hogy meghalj .... a másik pedig hogy csak szenvedett nem voltál ott nem tudod de hidd el kérlek tényleg nem volt más választásom - mondtam bár tudtam hogy nem fogja elhinné és ebből ismét csak veszekedés lesz mint mindig egyszerűen nem tudtunk egyet érteni és nem is akartuk meghallgatni a másikat már túl elfajult ez az egész.
- Minden ... veled lenni .... mindig oylan kedves voltál és aranyos .... még egy légynek sem birnál értani .... és ráadásul mindig szembe szállsz velem .... komolyan ez az amit szeretek benned ha van véleményed elmondod és nem hallgatod el - mondtam mosolyogva.

[Arisa Ikina]

- Igen...egy kapcsolatban legalább az egyik fél legyen õszinte. - mondtam nevetve.
- De a tény hogy Matsu...pedig szerintem csak magányos volt. - mondtam a sírás határán.
~ Már megint a hagulatingadozásaim. ~ gondoltam.
- Most mit fogsz csinálni? - kérdeztem a szememet törölve.

[Kyta Tagawashi]

Az utcán sétálgattam. Éppen a kedvenc cukrászdámból jöttem hazafelé amikor megláttam egy veszekedő párocskát. Mivel eléggé elvonták a figyelmemet megbotlottam és a táskám egyenesen a fiú lába elé esett. Hoppá. Odasétáltam és meghajoltam.
-Elnézést kérek..elég hepehupás ez az út.-Mondtam halvány mosollyal majd felegyenesedtem.

[Takeda Houjo]

- Arisa .... Matsut tönkre tették a drogok ... egyátalán nem volt tudatában mit csinál ... Sacukyra és Tsuki is rátámadt és mind a ketten kórházban kötöttek ki emlékszel ? - kérdeztem hallkan .
- Nem tudom ... fogalmam sincs - mondtam közben egye lány botladozott és elejtette a táskáját íg ylehajoltam és felvettem.
- Semmi baj ... hát elégé ráférne egy felújitás az utakra - mondtam kedvesen.
- Azért jól vagy ? - kérdeztem mosolyogva.

[Kyta Tagawashi]

-Bizony...-Mondtam. De amint a fiú elmosolyodott elöntött egy kellemes érzés. A felismerés és az emlékek. Esküszöm elsétáltam volna mellette...csak a mosolyát ismertem fel.
-Takeda? Takeda Houjo?-Kérdeztem mosolyogva.

[Takeda Houjo]

Elõször elégé meglepett és nem is tudtam honnan ismer.
- Kyta ? ... de megváltoztál - mondtam elégé meglepõdve.
- Rég láttalak ... hogy vagy ? - kérdeztem lelkesen jó volt újra láttni és nem is hittem volna hogy találkozunk még valaha.

[Arisa Ikina]

- Nos...tudod feltalálták az elvonókúrát. - mondtam. Majd egy lány botlott el.
~ Ismerik egymást...de ki lehet ez a lány? ~ gondoltam.

[Takeda Houjo]

Közel hajoltam Arisához.
- Van akin már nem lehet segíteni és itt pontott teszek ennek a témának a végére - mondtam halkan Arisának majd halványan elmosolyodtam.
- Hisz a múltat semmisé tenni már nem lehet ... Arisa - mondtam halkan.