Folyópart

[Reiko Shinzo]

Kedvesen mosolyogtam.
-A nők hajlamosak hisztérikus állapotba kerülni...
Távolabb felhangzott a mentő szirénája.
-Nos, egyel kevesebb szaladgál az utcán...-Elfojtottam egy ásítást, amitől könnybe lábadt a szemem. Pislogtam párat, hogy javuljon majd elővettem a cigimet. Kivettem egyet magamnak és meggyújtottam, a dobozt pedig Ichirou felé tartottam, hogy vegyen, ha akar.

[Ichirou]

- Kösz nem dohányzom már leszoktam - mondtam mosolyogva.
- Hát ideje volt már féltem hogy erre jön -
- Mesélj magadról valamit mert eddig csak azt tudom hogy mi a neved hova jársz suliba, meg hogy nem szereted GD-t jah meg hogy van egy pasid akit Takuminak hívnak - mondtam mosolyogva.
- Jah meg hogy hülye vagy - miondtam nevetve.
- De hozzá teszem ezt te mondtad mert én nem így gondolom -

[Reiko Shinzo]

-Nos, nem nagyon tudok mit mesélni. Nem vagyok éppen átlagos, mindig keresem a bajt és ha megvan, akkor csak szítom tovább. Imádok bulizni, ismerkedni. Nagyjából olyan vagyok, mint mindenki más.
Elnevettem magam.
-Ám legyen, mondjuk, hogy nem hallottam.
-Ez a pasi téma meg...Hát nem tudom...

[Ichirou]

- Értem én nem vagy épp átlagos csak olyan mint mindenki más - mondtam nevetve.
- Nem értem a nők miért keresik mindig a bajt - mondtam mosolyogva.
- Ejj hát az nem túl jó ha már te sem tudod na nem mintha én különb lennék - nevetem ismét.

[Reiko Shinzo]

-Mert mi nők szeretjük az izgalmat és a veszélyt. Ez nem bonyolult.
Mosolyogva vállat vontam.
-Hát igen, végül is nem mondtuk ki, hogy együtt vagyunk, vagy mi...Legalábbis nem vagyok biztos benne...
Vele nevettem.
-Érdekes...Te mindenen nevetsz...

[Ichirou]

- Értem hát ez kicsit furcsa de te tudod - mondtam kedvesen.
- Na igen jobb nevetni mint sírni és búslakodni úgy döntöttem engem már semmi nem érdekel ennél rosszabb már nem lesz szóval nem is rágodom a dolgokon - mondtam mosolyogva.
- Na erre jó volt ez a kis idő amég nem voltam itt - sóhajtottam.
- Legalább eldőntöttem hogy nem megyek haza soha - mondtam mosolyogva elvégre afrász volt kíváncsi arra hogy anyám megörült és egyfolytában a halott nővéremet és húgomat hívogatta és engem kérdezett mikor jönnek haza igazán kellemes dolog volt neki mindig elmagyarázni hogy nem jönnek haza és a végén már kezdtem beleörülni én is és igazából ezért is nem akartam Geivel sem találkozni de magyarázkodni nem fogok neki.

[Kara Takanori]

Nem sokkal késõbb feltûnt egy ember, aki ismerte Reiko-t , és arrébb is mentek beszélgetni, és mivel kicsit unatkoztam, gondoltam megkérdezem John-t a filmel kapcsolatba.
- És mond csak... mit kell majd csinálnom a filmben?- kérdeztem.

[Shim Jung Saeng]

- Hát ha igazán kíváncsi vagy akció filmet de majd meglátod este megkérem Mike hogy küldje át a forgatókönybet e-mailben neked - mondtam kedvesen.
- De ha akarod átjöhetsz és megnézheted - mondtam kedvesen mivel semmi olyat nem láttam ebbe amit félre lehetne érteni elvégre már több 1000-szer hívtam át nőket és semmi baj nem lett belőle.

[Kara Takanori]

- Hát az jó.- mondtam.
- Hát... oké. Akkor majd átmegyek.- mondtam kedvesen.
- Mellesleg miért pont ÉN játsszam el azt a karaktert?- kérdeztem.

[Shim Jung Saeng]

- Egyszerű mert így döntöttem - majd kedvesen rá mosolyogtam bár volt valami ami kicsit nyugtalanított talán csak az hogy elég közel állok ahhoz hogy lebukjak és akkor talán nekem is annyi elvégre nem kis hazugság van ez mögött az egész mögött amiről rajtam kívül csak 2 ember tud az egyik Mike a másik pedig egy olyan ember akit én sem ismerek.
- Gondolom nincs kedved sétálni hívhatok taxit ah akarod - mondtam mosolyogva hát azt hogy nincs most kocsim azt nehezebben viseltem de persze most jobb is hogy nincs semmi feltűnést nem szeretnék kelteni.

[Kara Takanori]

- Hát jó... De 1000 más embert is megkérhettél volna, miért pont én? Amúgy is, már rég nem találkoztunk.- mondtam kedvesen, na nem mintha zavart volna, csak ne legyen átverés a dolog.
- Hát eltaláltad, sok kedvem nincs gyalogolni.- mondtam mosolyogva. És majd én fizetem a taxit.- mondtam mosolyogva.

[Shim Jung Saeng]

- Á az felejtős nem fizetsz te semmit - vágtam rá rögtön közben kicseréltem a kártyát a telefonba és hívtam egy taxit.
- Remélem hamar ide ér bár ha mondjuk GD hívta volna már biztos itt is lenne - mondtam viccelődve.

[Kara Takanori]

- Ajj , de miért nem?- kérdeztem úgy, mint ha nagyon bántana a dolog, majd elnevettem magam.
- Hát jó, ha ennyire te akarsz fizetni.- mondtam nevetve.
- Hát igen, de õ nem taxit hívna, hanem limuzint.- mondtam nevetve.

[Shim Jung Saeng]

- Hát az igaz tudod hívnák én is de az kicsit lebukós lenne - mondtam nevetve közben megjött a taxi megmondtam a címet és elindultunk.
- Megörülök nehéz ehhez vissza szokni - sóhajtottam mivel a taxi elég lassan ment persze legalább szabályos volt de kit érdekel ennyi erővel busszal is mehetünk volna úgyis alig emlékszem már mikor busszoztam utoljára ami érthető elvégre van pár örült rajongó akik meg is ölnének.

[Kara Takanori]

- Hát monjuk ez igaz.- mondtam.
- Hát vedd úgy, hogy ez egy luxustalanított, sárga limó, ami összement a mosásban.- mondtam nevetve, és ásítottam egyet.
// Házak 2 //