Kávézó

[Jamamoto Niya]

-Hát. Nem is tudom. Öhm....-Mondtam dadogva. Eléggé megzavart,hogy pont ő hív fel magához.
-Rendben.Nagyon szépen köszönöm.-Mondtam meghajolva. Bár az apukámnak vettem és hősiesen megmentettem a kávét de végül is még ráér elmennem apukámhoz.
-Oh. Bocsáss meg. Jamamoto Niya vagyok.-Mondtam majd újból meghajoltam.Ha valamire hát a jó modorra és a tiszteletre jól megtanítottak a szüleim és az élet.
// Adachi / Házak 1 //

[Yasuo Ikari]

- Igazán nincs mit. -mondtam kedvesen. ~ Egy ilyen szép lánynak bármit. ~ -tettem hozzá gondolatba , majd küldtem egy sms-t Kaname-nak, hogy siessen haza a nagy vásárlásból , mert vendégünk lesz. - Én Yasuo Ikari. -mondtam kedvesen , aztán én is meghajoltam, majd elindultunk.
// Adachi / Házak 1 //

[Hana Ito]

Belémtört a felismerés. Egyedül vagyok, számomra egy teljesen idegen városban, és most épp a suliból logóm. Az elsõ napom lenne a suliban, de képtelen vagyok bemenni. Már nem is emlékszem mikor csináltam utoljára ilyent. Azonban ebben a pillanatban nem ez volt a legfontosabb. A kézipoggyászomat ledobtam az egyik székre, a másikra meg én ültem le. Rendeltem egy erõs feketét kevés cukorral, majd lassan kortyolgaatva vártam, hogy történjen valami. Magam sem tudom mire vártam...

[Shim Jung Saeng]

Ma sikeresen megutáltatam magam a fél iskolával na de nem baj jobb ha kerülnek addig is biztos nem jönnek rá hogy valójában ki vagyok. Leültem az egyik asztalhoz és rendeltem egy kávét közben egy újságot olvastam szerencsére még nem tűnt fel senkinek semmi legalábbis erről semmit sem írtak, viszont a gyilkosságokról már sokkal többet találtam, ez volt a másik ok amiért még nem kezdtük el a forgatásokat közben írtam gyors egy sms-t Karának.

---- Bocs Kara egy ideig nem hiszem hogy tudunk találkozni elégé bekavar ez a gyilkosságos ügy és nem szeretném ha bármelyik színészemnek baja lenne ezért át kell szerveznem mindent ----

amint elküldtem az smst írtam Sayunak is.

---Sayu ha ráérsz beszélni szeretnék veled ---

leírtam hol vagyok és elküldtem neki is az smst persze miért is lenne ez a nap nyugodt pár fiú sétált be " a környék nagy menői " és a nem messze tőlem lévő asztalnál lévő lányhoz sétáltak.

'- Nicsak milyen csinos lány - mondta az egyik majd leült mellé és átkarolta csak ekkor vettem észre a lányt aki valóban egész figyelemre méltó volt de nem szeretem volna bele keveredni semmibe sem.
'- Arra gondoltam szépségem felugorhatnál hozzám egy kicsit - mondta nevetve. Tipikus undorító alak ez első látásra is látszott.

[Terashima Sayu]

Elolvastam az üzenetet és elindultam a kávézóba de amint beléptem meg is torpantam, ismertem ezeket az alakokat mióta Satayu nem volt suliban elégé felbátorodtak. Amit észre vettem John azaz Saenget mivel most így hívták oda siettem hozzá.
- Szia - köszöntem kicsit feszülten majd leültem.
- Miről szeretnél beszélni ? - kérdeztem.

[Shim Jung Saeng]

- Örülök hogy eljöttél - mondtam kedvesen.
- Lehet hogy hiába hívtalak mert itt elég zavaros -
''- Ez ma a szerencse napom - mondta a másik suhanc majd hozzánk sétált.
''- Sayu hát te itt ? még mindig nem tudod merre van a kis védelmeződ ? - kérdezte röhögve majd elkapta a lány karját és felhúzta ezt viszont már nem hagytam szó nélkül.
- Valakiknek nem volt gyerek szobájuk - mondtam cinikusan de nem is néztem rájuk erre elengedte Sayut és a másik is Hanát és hozzám sétáltak.
'- Talán valami baj van ? - kérdezte fenyegetően én pedig elég lenézően néztem rájuk.
- Van - mondtam egyszerűen.
- Látom másképp nem megy a csaj szerzés csak így mondjuk nem csodálom ekkora barmokkal senki nem állna le - mondtam egyszerűen erre az egyik elég erősen az asztalra csapott a kávézóban mindenki erre figyelt.
'- Mit képzelsz ki vagy te ?! - kérdezte dühösen.
- Hmm képzelni sok mindent lehet ha azt akarom elképelem hogy egy film rendezője vagyok s ti bilincsben fogtok elsétálni - mondtam olyan halkan hogy csak ők hallját.
- De valószínű csak egy senki és nem játszom meg magam mint ti akik szintén csak egy senkik vagytok - mondtam nevetve ekkor bejött 2 rendőr s elvitte a rend bontókat én pedig felálltam és a másik lányhoz sétáltam.
- Jól vagy ? - kérdeztem kedvesen.

[Hana Ito]

Az utolsó korty kávémat is megittam, mikor betoppant pár csávó, majd egyenesen odasétáltak hozzám. Az egyik engedély nélkül leült mellém, majd szó nélkül átkarol. Felhúztam az egyik szemöldököm a mondandójára.
-Arra gondoltam szépségem, felugorhatnál hozzám egy kicsit. - Mondta nevetve. Áradt belőle az alkohol és a cigaretta szaga. Hirtelen mozdulattal megfogtam a csuklóját, majd egyszerűen lehámoztam magamról, majd a fogaim közt sziszegve dühösen ezt mondtam:
- Ha még egyszer hozzámérsz eltöröm a kezed! - Mutattam rá a mutatóujjammal, majd meglöktem. A mellettem lévő asztalnak tántorodott. - Részeg vagy! Menj haza. - Mondtam egy lenéző pillantással, majd átsétáltam egy másik asztalhoz. Láttam, hogy a fiú ismét felém tart, de nem jött ide. Egy másik sráccal kezdett el "beszélgetni". Szerencsére nem sokáig kellet élveznem a társaságukat. Pár rendőr hamar kiterelte őket a kávézóból.
- Semmi bajom. Köszönöm. - Mondtam az érkező srácnak kedvesebben. - Utálom a hozzájuk hasonló alakokat. - Mutattam a "nagymenők" után.
- Amúgy, Hana Ito vagyok. Örvendek. - Leültem az asztalhoz, majd a másik székre mutattam. - Ha gondolod ülj csak le. - Ajánlottam fel.

[Shim Jung Saeng]

- Shim Jung Saeng vagyok örvendek - mutatkoztam be a lány után majd leültem.
- Én sem bírom az ilyen alakokat - mondtam kedves mosollyal.
- Most így elgondolkodtam vajon ez valakinek bejön ? Csak mert így nehéz elképzelni - mondtam kicsit elgondolkozva.
- Egy alkoholista "nagymenő " elkezd ölelgetni egy csajt és akk mit vár azt hogy azt mondja : Te vagy álmaim pasia minden vágyam az volt hogy egy ilyen alkoholtól bűzlő alak ölelgessen ? - kérdeztem mosolyogva.
- Bocs csak kicsit idegesítő tud lenni -

[Hana Ito]

Felnevettem Saeng megjegyzése hallatán. Jó érzés volt újra nevetni, annyi idő után. A bátyám halála óta nem éreztem magam ilyen jól. Pár pillanatra a földre szegeztem a tekintetem, majd elhessegettem a szomorú gondolatokat.
- Nem tudom. Az viszont igen, hogy rosszul vagyok az ilyen alakoktól. - Mondtam őszinte undorral az arcomon. - Csak kérlek többé ne beszélgessünk róluk. Túl szép ez a nap, ahhoz, hogy ezekkel a senkikkel foglalkozzunk. - Vettem egy mély levegőt. - Szóval te is a Kuroi-ba jársz? - Kérdeztem, majd kértem egy pohár üdítőt a pultos lánytól. - Nem iszol valamit? - Kérdeztem.

[Shim Jung Saeng]

A lány kérdésén akaratlanul is elmosolyodtam már alig várom hogy hogy Saltzman tanár úr ismét rám szálljon a mai viselkedésem miatt.
- Persze bár nem rég kezdtem itt - remek bemutatkozással kb pont ugyan olyan köcsög voltam mint az előbb az a pár idióta tettem hozzá magamban.
- Nem iszok semmit - az órámra néztem mivel pár melyik percen hívhattak ismét.

[Hana Ito]

Bólintottam.
- 11/V - Mondtam, majd belekortyoltam az italomba. A fiú értetlenül nézett rám. Felnevettem, majd így szóltam:
- 11/V-s vagyok. Na és te? Remélhetőleg osztálytársak. Remek lenne nemde? - Kérdőn felvontam az egyik szemöldökömet. - És talán segíthetnél nekem. Körbevezethetnél meg hasonlók, persze ha szeretnéd. - Láttam, hogy az órájára néz.
- Talán vársz valakit, vagy el kell menned? Nem tartalak fel.

[Shim Jung Saeng]

- Hát ez nem jött össze sajnos én csak 9.es vagyok - mondtam majd a reakcióját látva nevetni kezdtem.
- Hát akkor sűrűn fogunk találkozni mert én is a 11.v be járok - mondtam halvány mosollyal.
- Nem tartasz fent csak majd apám hív hogy már megint ossza az észt - mosolyogtam a lányra.

[Hana Ito]

- Aha. Apai szigor. Ismerős. Kár, hogy többé nem élvezhetem. - Az utolsó mondatot inkább csak magamnak mondtam.
- Igen, akkor sűrűn fogunk találkozni. - Felkaptam a kézitáskámat, amiben a legszükségesebb ruhadarabjaim voltak, majd a vállamra dobtam és felálltam. Az asztalra dobtam a pénz, majd Saeng felé fordultam.
- Segítesz vagy sem? Nem tudom hol lakom. Még azt sem tudom merre van a suli. Szükségem lenne egy gyors talpalóra. - Míg a választ vártam a pultos lány elvette a pénzt, a borravalót széles mosollyal zsebre tette.

[Shim Jung Saeng]

Felfigyeltem Hana szavaira de mivel semmi közöm nem volt ehhez így inkább nem mondtam rá semmit.
- Ha még szigor lenne - na meg ha tényleg az apám lenne, tettem hozzá magamban de persze ez is a hírnévvel jár de hogy ezzel ki is jár jobban azt nem tudom.
- Hu bevallom most megfogtál mivel nem igazán ismerem én sem a várost de ha megmondod mi az úti cél akkor talán megtudom mondani merre van ha meg nem apám biztos elvisz elég jó fej - nem baj már csak pár nap, hét vagy hónap de már nem sokáig kell ezt az egészet játszanom vigasztaltam magam mert nem szeretem az olyan helyzeteket mint a mostani, jobb szeretem mikor a saját kocsimmal oda mentem ahova akartam mert egyszerűbb például GPS-el nem nagyon téved el az ember.
- De a sulit tudom hol van - tettem hozzá mosolyogva. Ez olyan mint valami büntetés pedig kivételesen semmi olyat nem is csináltam amiért apám berághatott volna még is mindent megvont mert ne hogy feltűnést keltsünk de a média annyira nem hülye hamar lefogunk bukni.
- Amúgy egy jó tanács ne higgy el mindent amit a suliban mondanak - mondtam miközben a lányt néztem.

[Hana Ito]

- Nem számít, hogy nem ismered eléggé a várost. Én sem. - Megfogtam a kezét, felállítottam, majd magammal húztam az ajtó felé. - Akkor majd megismerjük és felfedezzük ketten. - Nevettem fel és egy sejtető mosolyt intéztem felé. - Nem kell, hogy elvigyen az apád. Inkább választom a sétát veled Saeng, mint a kocsikázást apuddal. - Egy "ding"- elzáródott mögöttünk be az ajtó. Kint tökéletesen szép idő volt. Sütött a nap nem túl meleg, de egy kis sétához megfelelően meleg volt az idő. Saeng utolsó mondata meglepett. Inkább elgondolkodtatott, aminek hamar akaratom ellenére is hangot adtam.
- Mire célzol Saeng? Ugye nem vagy egy "Szűzlányokat Gyilkoló Szekta" tagja, vagy valami nekrofil pasi? - Vontam fel a szemöldökömet. Természetesen nem gondoltam komolyan hogy Seang egy nekrofil, vagy gyilkolós szerzet lenne. Kizárt! Jó emberismerő vagyok, ha mégsem nem csalódhatom nagyot. A legtöbb lány ellenére én nem vetek meg egy kis bunyót, balhét nem mintha annyira bajos csaj lennék. Komolyan kíváncsi voltam. Az ember nem mond csak úgy ilyeneket. Végül ügyelve arra, hogy ne nagyon tereljem el a szót megkérdeztem.
- A Toneri Park megfelel? - Választ sem várva a park felé kezdtem el húzni. Ott nyugodtan beszélhetünk. A taxi a park mellet haladt el, így azt az egy helyet ismerem, ráadásul a taxis igen kedves és beszédes fickó volt.
/Tokió/Adachi/Toneri park/

(Ott kezdj te!)