Étterem

[Ichirou]

Miközben Sacuky beszélt észre vetem Geit és a földre néztem.
- Sajnálom ... de erre tényleg nem lesz alkalmam - mondtam halkan észre vettem hogy Sacuky nem igazán érti.
- Rendbe hozom ... ha már elszúrtam - mondtam mivel nem akartam hogy Sacuky is miattam szívjon ekkor Sacuky is megfordult és észre vette Geit.
- Menj haza Sacuky .... és most már légyszíves ne törj így le ..... amit mondtál azt meg nem mondom el - mondtam halkan hogy csak ő hallja majd elsétáltam mellette és nem messze Geitől álltam meg.
- Sajnálom ... ezt elszúrtam igaz ? - kérdeztem bár hülyeség volt egyátalán rákérdeznem.

[Sacuky Nagashy]

Most még szarabbul éreztem magam közben Kaiji is megjelent.
'- Félre értettél ... én nem ... - kezdte de hirtelen elég ideges lettem.
- Nem érdekel ! - mondtam zokogva.
~ Nem igaz ... mindent elrontottam ... mindent .... Tatsuya megfogja tudni ... eljátszodtam az utolsó esélyemet is nála ~ gondoltam és tudtam hogy ha ezt is én kezdtem de benne voltam szóval erreismét nincs mentségem.
'- Nem akarlak megsérteni de szerintem jobb lenne ha keresnél egy orvost ... elég furcsán viselkedsz - mondta sértődötten majd elment én pedig nem voltam képes oda menni Geiékhez nem tudtam volna mit mondani így haza indultam az örömöm ami akkor volt mikor vissza jöttem hirtelen el is szállt.

[Tatsuya]

Elsétáltam Geiék mellett és odamentem Sacukyhoz.
-Szia...-Köszöntem neki.
-Te terhes vagy?!-Kérdeztem felvonva a fél szemöldökömet. Tény,hogy elég szigorú voltam de szerintem ez azért várható. Nem fogom édesgetni. Még,hogy terhes. Ez baromság...biztos valami szar pletyka.

[Sacuky Nagashy]

Elégé meglepet a kérdése nem számítottam rá hirtelen nem is tudtam válaszolni sem.
- Ezt meg honnan veszed ? - kérdeztem értetlenül még köszöni is elfelejtettem hirtelen.
- Am szia - köszöntem végül és egyre inkább éreztem hogy ez nagyon nem az én napom.

[Gei/AJ]

Egy darabig nem szólaltam meg. Még jó,hogy napszemüveg volt rajtam. Másképp látta volna,hogy mindjárt elbőgöm magam.
-Én...tényleg azt hittem. Hogy mi vagyunk a tökéletes páros...hogy...-Mondtam de elcsuklott a hangom. A szám elé raktam a kezem. Ahogy összeszorítottam a szemem aprócska patakok ként csordultak le a könnyeim a kezem meg reszketni kezdett.
-Nagyon fáj...-Suttogtam halkan. Ahogy számítottam a hangom gyenge volt és kissé reszelős. Mint mindenkinek ha egyszerűen nem akar tudomást venni valamiről. Sokkol ez az egész...és az a fájdalom amit érzek. Tényleg fáj...fizikálisan.

[Ichirou]

- Hiába is próbálnám ezt megmagyarázni ... sajnos nem tehetem .... - mondtam halkan mivel megigértem Sacukynak hogy nem mondom el miért is van annyira kiborulva.
- Tényleg nagyon sajnálom - mondtam és legszívesebben átöleltem volna és megvigasztaltam volna Geit de még sem tettem mert ezzel talán csak még jobban elrontanék mindent.
- Ez is bizonyítja hogy nálam csak jobbat találsz .... aki megbízható ... én sajnos amint látod nem vagyok az ... nem a legjobbak a módszerein ahhoz hogy valakit megvigasztaljak csak jelen esetben más ötletem nem volt - mondtam bár aszem kicsit többet is mondtam a kelleténél pontosabban nem kellet volna a vigasztalást megemlitenem.

[Tatsuya]

-Az nem érdekes. Hallottam.-Mondtam komolyan.
-Válaszolj Sacuky.-Mondtam határozottan. Eléggé zavarba jött. Azt jelenti,hogy ki akar térni a válaszadás elől. Ez nem jó. Márpedig nem bírom ha sumákolnak előttem. Mondja meg amire kíváncsi vagyok!

[Sacuky Nagashy]

Nem mertem válaszolni ahogy Tatsuyára nézni sem elégé, szarul éreztem magam.
~ Nem mondhatom meg de ki fog derűlni ha hazudok már most gyanus hogy nem válaszolok ..... de az sem tudom kitől ... mit tegyek ?~ kérdeztem magamban.
- igaz - mondtam halkan abban sem voltam biztos hogy egyátalán meghallota igazából reméltem is hogy nem tudtam hogy nagyon mérges lesz és megfog utálni már a gondolatol is rettegtem.

[Gei/AJ]

-Nem teheted...szóval nem teheted?-Kérdeztem sóhajtva.
-Már titkolózol is...ez rózsás...-Mondtam halkan. Levettem a napszemüveget majd halványan elmosolyodtam.
-Gyűvölöm a szerelmet.-Mondtam majd hirtelen átkaroltam Ichirou nyakát és megcsókoltam őt. Miután vége szakadt a csóknak a homlokomat a mellkasának támasztottam. Mivel odáig értem neki így magassarkú nélkül.
-Nem tudnálak elveszíteni...abba belehalnék.-Mondtam de közben már elsírtam magam. Átöleltem Ichirout és úgy kapaszkodtam a felsőjébe mintha az életem múlna rajta. Mert az is lehet. Nem akartam elveszíteni.

[Ichirou]

Átöleltem Geit és a hátát simogadtam.
- Ne haragudj ... de ezt tényleg nem mondhatom el ... bár szerintem hamar ki fog derűlni lehet már ki is derült - sóhajtottam.
- Remélem azt legalább elhiszed hogy tényleg szeretlek és nem csak kitaláltam - mondtam majd majad felé fodtotottam gyengéden Gei fejét és megszókoltam.
- Tényleg nem akarlak elveszíteni ... bár belátom hogy kicsit késső ezt mondani nem ? - kérdeztem érdeklődve majd megsimogadtam gyengéden az arcát és letöröltem a könnyeit.

[Tatsuya]

Sóhajtottam majd hosszú csend után megszólaltam.
-És azt tudod kitől van?-Kérdeztem komolyan. Volt egy olyan érzésem,hogy ebből semmi jó nem sűlhet ki. Félrehúztam a számat és igyekeztem meg emészteni.Felkészültem mindenre...viszonylag.

[Gei/AJ]

-Megbántottál. De...nem tudnék nélküled élni. Csak... őszintén. Szeretném ha én lennék számodra az egyetlen nő. És nem kéne attól félnem,hogy ha meglátsz egy nálam szebb lányt azonnal rámászol.Tudom,hogy igyekszel...tudom,hogy mi volt régen. De...azt akarom,hogy én legyek az egyetlen.-Mondtam.
-Csak.Mond, képes vagy rá? És ne azért mert én ezt mondtam...azért mert tényleg annyira szeretsz,hogy más nő nem érdekel.-Suttogtam. Sokszor joggal aggódhat ő is. Hiszen híres vagyok ezer meg ezer férfi tenne azért bármit,hogy csupán megérintsen vagy,hogy elérje,hogy rá mosolyogjak. Ha nem szeretném ennyire akkor azonnal itt hagynám.Hiszen az én egommal nem szerencsés játszani. És biztos megmondanám neki a magamét. Megmondanám,hogy még is mit képzel? Más férfi odaadná a fél karját,hogy rám nézhessen ő meg mindent megkapott tőlem és erre más nővel csókolózik. De neki képtelen vagyok ezt mondani. Szeretem...és még meg is bocsájtok neki. Mintha nem is én lennék.
-Nem akarom,hogy azt gondold mindent megbocsátok. Én nem vagyok Sacuky vagy valamelyik kislány aki elolvad a mosolyodtól.Szeretlek de nem tudom eltűrni ha egyszerre több vasat tartassz a tűzbe. Tudod,hogy elég sértő már csak az egomra is nézve,hogy találsz tőlem jobb nőtt. Hogy egy ilyenre cserélsz le. Szeretlek de tudnod kell,hogy nálam határok vannak. Tudod,hogy nem lenne gond találni valakit helyetted... és ha nem szeretnélek már nem állnék itt. Valószínűleg már felpofoztalak volna és elmentem volna.-Mondtam halvány mosollyal.
-Idióta szerelem...Önmagam paródiája lettem melletted. Szólj,hogy ne legyek ilyen puhány...-Mondtam széles mosolyra húzva a szám.

[Sacuky Nagashy]

A kérdés amit Tatsuya tette fel egy ideje már engem is foglalkoztatott de mivel eszem ágában sem volt megtartani és ha most ez nem derűlt volna ki Tatsuya nem is tudott volna erről az egészről csak hogy ez már mindegy hisz megtudta és most egyátalán nem bírtam a szemébe nézne.
- Nem tudom - mondtam de a hangom elcsuklott már egy ideje elégé ki voltam ez miatt az egész miatt nem akartam elveszíteni Tatsuyát ahhoz túlságosan is szerettem.Hirtelen átöleltem.
- Nagyon sajnálom ! - nyögtem ki nehézkesen.

[Ichirou]

- Tudom ... csak egyszerűen nehéz volt néznem ahogy Sacuky teljesen össze volt zavarodva ..... Gei hidd el csak téged szeretlek ha ez nem így lenne nem kérnék mindig elnézést .... mert soha nem volt szokásom .... figyelj nyugodtan ölj meg vagy nem tudom csinálj amit akarsz ha ez még egyszer elő fordul .... de nhem fog - mondtam komolyan majd erősebben öleltem.
~ Tényleg jobban kénne figyelnem csak az a baj hogy hajlamos vagyok elveszteni a fejem .... de ez többször nem fordulhat elő .... és nem is fog mert szeretem Geit ~ gondoltam.

[Tatsuya]

Nem öleletem át Sacukyt. Csak álltam ott és valami megoldást kerestem. Végül is nem mondta, hogy az enyém. De nem hinném, hogy már szeretem Sacukyt. Vagy ha szeretem is túl sok van a rovásán ahhoz,hogy elviseljem. Egyáltalán nem bízok már meg benne...és valjuk be ha így vagyok vele...az egyenlő a teljes érdektelenséggel.