"D" Tantermek

[Shim Jung Saeng]

Hát igaz avolta tanár úrnak én elõbb feladtam mint õ.
- Akkor maga nagyon rosszul tipel tanár úr - mondtam ridegen és nem sok kellet hogy el ne szóljam magam.
- De tudja mit ezt még majd meglátjuk - mondtam egyszerûen.

[Erick Saltzman]

- Kíváncsian várom Saeng de azt hiszem sejtem a célozgatásait de attól nekem ez a véleményem és bármi is amit nem mond el nekünk akkor is ez marad - mondtam és látszólag egyáltalán nem érdekelt hogy mit tesz elvégre mint tanár nagyobb a hatalmam nála még ha esetleg ő egy kis üdvöske biztos nem mutatna jól neki ha töriből meghúznák.

[Kara Takanori]

Saeng viselkedése nagyon meglepett. Én nem így ismertem õt.
Nem értettem, mi lett vele. A tanár nagyonis kedves volt. Legalábbbis szerintem. Lhet, hogy az kissé durva volt, hogy azt mondta, legyen õ is bohóc, de ezen nem kell ennyire felkapni a vizet. Az, hogy beleírkált Sayu dolgozatába, az legalább ugyan ezen a szinten volt durva.
- Saeng hagyd abba.- szóltam rá.

[Yuriko]

~ Még egy ötös is?!
Ha most vallásos lennék, akkor elrohannék egy kápolnába hálát adni. Így azonban csak vigyorgok, mint a tejbetök. A vita nem érdekel, mindig vannak ilyen mitugrászok. És a puskázós lánykát sem nyelte le keresztben a tanár, ma úgy tűnik "heppiendes" minden.
Ha oszolni kezd a csapat, mivel vége az órának, akkor odalépek Mr. Saltzmanhoz.
- Tanár úr, szükségem lenne némi segítségre, hogy mégis mit kellene pótolnom, mi az a tananyag japán történelemből, amit már tudnom kéne.
Még a végén stréber lesz belőlem. Kicsit feszengek is, de hát ez még nem jelenti azt, hogy átképzem magamat könyvmolynak, csak éppen amiről azt sem tudom, hogy meg kell tanulni, az eleve reménytelen. Az infokat mindig célszerű begyűjteni, arról nem is beszélve, hogy megint csak lehet egy plusz pont a számlámon.

[Ichirou]

Mivel kicsöngetek felálltam és Dinához sétáltam.
- Dina figyu mi lenne ha ezt a mai napot idéző jelben előröl kezdenénk ? - kérdeztem.
- Hosszú volt a tegnapi nap és szokás hatalma azért meg maradt de tényleg nem vagyok már olyan mint amilyennek hiszel - mondtam kedvesen.

[Erick Saltzman]

- Tegnap nézegetem meddig jutottak el és mivel nem túl messzire úgy döntöttem tekintettel a sok külföldi diákra hogy előröl kezdjük az egészet amúgy sem hiszem hogy sokan tanulták meg és szerintem egyszerűbb lesz így - mondtam kedvesen.
- De ha van amit nem értesz csak szólj és megoldjuk és nem csak az én tantárgyamnál elintézem hogy japánnyelvtanból ne vegyen titeket annyira szigorúan. - mondtam közben intettem a többieknek hogy elmehetnek.

[Dina]

- Hát nem tudom... Lehet, hogy tényleg más vagy. Majd kiderül. Tõlem aztán... "Kezdjük újra ezt a napot. " Viszont elõtte...-
fejbe vágtam Ichirout.
- Ezt azért, mert kétszer is azt mondtad nekem, hogy szivem. Mostmár újrakezdhetjük.- mondtam nevetve.
- De azért remélem, hogy nem fájt annyira. Nem az volt a célom, hogy meghülyülj, csak tudatni akartam, hogy nem szeretem, mikor így hívnak. Bár szerintem te nem vagy annyira puhány gyerek, hogy egy nõ ütése fájjon neked, szóval... Na mindegy- mondtam nevetve.

[Ichirou]

- De fájt - mondtam színlelve majd nevetni kezdtem.
- Kaptam már durvábbat is mondjuk mind jogos volt ed oké akkor cicus leszel - mondtam viccelődve.
- Kicccccssssi ciccccca - mondtam mosolyogva de azért most tettem egy lépést hátrébb.
- Na kis cicám figyu holnap nem lesz első óra mert Imote nem ér rá az az a tesitanár csak azé hívjuk így meeeee Múmiaaaa - mondtam viccelődve.
- Jó tanács Takedával ne havarkodj me kicsit depis és ilyenkor sorozat nyílkos feling akkor Seiya azt meg szimplán fura szerzet őt is hagyd a többiek nagyjából oké - mondtam mosolyogva

[Dina]

- Jaj , ne.... Mindjárt megsajnállak.- mondtam gúnyosan, és már megint ütni készültem, de azt volt a szerencséje, hogy hátra lépett.
- Ha megkérhetlek, akkor ne nyílánosan hívj így, oké?- kérdeztem komolyan.
- Ichike...- tettem hozzá mosolyogva.
- Értem. Szóval egy sorozat gyilkos, egy fura szerzet, és egy álszent nõcsávász, azaz te.- mondtam nevetve.

[Ichirou]

- Plusz egy pszicho csirke igaz koi chibi kuroi nako ? - kérdeztem nevetve.
- Nem mondom nyilvános de akkor hol is mondjam nálam ? - kérdeztem viccelődve.
- De oké jobb ha leállok igaz ? - kérdeztem mosolyogva.

[Yuriko]

- Ó, ez nagyszerű! Köszönöm, tanár úr! Ha bármi gondom van, jelentkezni fogok.
Nem is lesz ez olyan szörnyű! Lehet, nem is olyan rossz újnak lenni?
Visszaballagok a táskámhoz, és nekiállok összepakolni. Közben a nőcsábász osztályelnök és egy lány beszélgetését figyelem fél szemmel.
~ Más is veri, nem csak én. Nagyszerű!
Mivel a srác nem adta jelét, hogy bosszankodna a székes incidens miatt, nem tudom, hogy viszonyul a dologhoz, vagy tudja-e, hogy én voltam. Mondjuk, van, aki látta, akik mellettem ültek, így bárki elárulhatja neki. Nem gond, nem is akartam különösebben titkolni, nekem csak az volt a lényeg, hogy a tanár ne lássa meg.
Összeszedem a cuccom, s úgy vélem, ma ez mégis egy elég sikeres nap volt, ha így megyek haza, az kész győzelem.

[Dina]

- Hát épp ez az. Ne mondd ezt sehol.- monbdtam nevetve.
- Szerintem jobban tennéd, ha leállnál, mert meglátogatod a kórházat.- mondtam nevetve.

[Ichirou]

- Jól van nyugi csak viccelek - mondtam majd összeszedtem a cuccaimat.
- Amúgy csak hogy lásd jó szándékomat kivételesen úgy kérem - mondtam majd folytattam.
- Dina megadnád a telefon számodat nyugi nem zaklatni akarlak csak ha az órákkal van valami változást időben tudjalak tájékoztatni - magyaráztam mert hát köz tudod hogy én nem kérlek ha nem elég a telefonja ahhoz hogy megszerezem a számát amiben elég jártas vagyok hogy úgy vegyem el hogy észre se vegye.

[Yuriko]

Ichirou kifejezetten az a fazon, akit rühellek. Ha jobban megnézem, belőlem két ilyen girnyó is kitelne, és még maradna is, és én sem vagyok kövér, csak éppen egy bögrénél nagyobb súlyt is emeltem már életemben, és sportolok.
És ez a szöveg! Persze, ő csakis az osztály, és tanítás zavartalansága érdekében akar csajozni. Jobb, ha odébbállok, mert ha a plafon leszakad nem akarok alákerülni.
- További jó fűzést és fűződést! - köszönök oda nekik, aztán kislisszolok a teremből, hogy hazainduljak.

[Shim Jung Saeng]

- Kara te maradj ki ebből okés ? - kérdeztem majd felálltam és kihúztam a teremből Karát.
- Nyugi van szívem jobb ha nem úgy viselkedek ahogy szoktam elvégre ez egy iskola hu de azért elég fura itt sem jártam még az előtt - mondtam miközben körül néztem.