|
Post by Ryota on Mar 8, 2010 21:14:43 GMT 1
- De csak részben voltál benne ezt ne felejtsd el a másik részében nem, soha nem egy emberre bízom a dolgaimat de ezt te is tudhatott .... őrültség lenne egy emberre bízni hisz kitudja mikor árul el ...azt meg hogy Jigsaw-ot mióta ismerem nem feltétlenül kell tudnod tájékoztatlak hogy régebb óta ... és nem vele nem szoktam de ha így is lenne sem lenne beleszólásod kis szívem és te is tudod hogy a másik emberem sem kezdő a biztonsági rendszereket illetően és mint már te is rájöhettél ... dupla biztonsági rendszer van ... nem bízok a véletlenre semmit utálom a kellemetlen meglepetéseket - mondtam komolyan majd felsóhajtottam kicsit feszült voltam de hát nem csoda elég sok minden bukhat ezen az egészen majd a bent lévő emberek hirtelen fegyvert fogtak Kytára ezek koránt sem voltak amatőrök mint az eddigiek 2-en megfogták és hátrébb húztál közben felálltam és oda sétáltam. - Ne haragudj nem akartalak megbántani csak szimplán most kicsit sok a nyomás rajtam ..... és a munkát nem szoktam keverni a személyes érzelmeimmel és ezt te is tudod de ezt már egyszer mondtam nem szeretném ismét elmondani - sóhajtottam pláne azért nem akartam mondani mert elég nagy önzőség és bunkósság de számomra a munka mindig fontosabb volt főleg hogy ezeken elég sok múlhat. - Nyugi - mondtam az őröknek majd elengedtél én pedig halványan elmosolyodtam. - Tudom hogy szarul esik hogy nem bízok benned 100% ig meg de most bizonyítgattad hogy azért van mitől félnem veled kapcsolatban tudod figyelni szoktalak és nem ez az első alkalom - sóhajtottam. - Ha azt mondom nem bízok benned soha nem sértésként szánom csak szimplán szeretném hogy ne kérkedj azzal hogy te is benne vagy ebben és betudsz jutni és ne támadj rám .... mert azért valjuk be ezzel sok bizalmat veszíthetsz - mondtam komolyan.
|
|
|
Post by Takeda Houjo on Mar 14, 2010 21:26:13 GMT 1
Az úton senki sem szólt senkihez mivel elég feszültek voltunk a parkban meg szólalt Chiyu telefonja majd átadta. "'- Üdv Takeda reméltem hogy Chiyu elmondja nektek merre gyertek mert már kezdtem unatkozni .... de nem lesz olyan könnyű ide juttnotok még Chiyu sem tudja az utat .... de van egy ajánlatom van egy árúló a csapatomban .... de nem tudom ki az segítenél ? - kérdezte Ryota a telefonban jól tudta ki az éreztem a hangán. - Na ne szorakozz ..... Ryota ha megtalálak kinyírlak ! - mondtam dühösen. "'- Sok szerencsét ..... de most megtennéd hogy átadod Ichirounak ? - kérdezte cinikusan majd oda dobtam Ichirounak a telefont. '"- Ichirou miért játszod megmagad ? .... Jól tudod hol vagyok ... nem szeretnéd hogy ezt Takeda is megtudja ? - kérdezte Ryota sejtelmesen. "- Enged el Geit ! - mondta Ichirou komolyan. "'- Miért nem válaszolsz ? .... jobban jártál volna ha nem versz át - mondta Ryota nevetve. " - Megmondtam hogy kiszállok ! ... Ebben nem vagyok benne ! .... Amit akartál elmondtam .... de megmondtam hogy ....- mondta dühösen és kicsit késsőn kapott észbe rögtön rám nézett és pedig rá nem tudtam elhinni hogy Ryotának segít. "'- Csak nem szóltad el magad ? .... Takeda biztos örül igaz ? - kérdezte nevetve majd letette. "- Takeda félre érted .... - kezdte Ichirou de rögtön fegyvert fogtam rá. - Biztam benned ! ... és tessék hátba támadsz ! .... és Geit is .... remek jó tudni az ilyesmit ... még valaki ? .... lassan kiderül hogy mindenki benne van ! ... még is mit mondtál el neki ?! - kérdeztem egyre dühösebben. "- Takeda ... nem árúltalak el ... elmentem Arisához .... elmondtam neki a helyzetett megkértem hogy menjen el hozzád de mivel nem volt hajlandó Ayakának szóltam ... Ryota kiszedte belőlem hol lakik és mindent róla és rólad ... nem akartam elmondani de nem akartam hogy megölje Geit .... De nem gondoltam hogy közben ennyire össze szúröd a levet Kytával - mondta komolyan. - Hát ez remek ! ... Arra nem gondoltál hogy átver ?! .... idióta ! .... minek kell a magad feje után menni mindig ?! - kérdeztem majd pár fegyveres ember vett körbe minket közben gyors eltettem a fegyvert. ""- Jöjjenek velünk - mondta az egyik és hát sok választásunk nem volt visszont Ichirou csak ezért uszta meg végig sétáltunk a föld alatti labirintuson majd besétáltunk az " épületbe " rögtön dupla annyian kísértek minket .
|
|
|
Post by Ryota on Mar 14, 2010 21:42:32 GMT 1
Takedáék megérkeztek viccesnek találtam ezt a helyzetet sikerült mind3-kat össze ugrasztani talán csak Ichirou- t nem a húgával bár a húga elégé ellenszenves lett vele Gei miatt. - Üdv mindenkinek - mondtam mosolyogva láttam hogy Takeda nehezen bírja magát vissza fogni viszont sok választása nem volt. - Szegény Takeda elég szarul jött ez ki neked nem igaz ? .... a legjobb barátod elárult a barátnődet dobtad hogy megkíméld ám ezzel csak rontottál a helyzeten a családod meghalt ahogy egy csomó barátod is .... és mikor megmentheted volna Arisát épp Kytával kavartál aki kihasznált ... most pedig lehet sikerül megölnöm ... vicces látni volt látni ahogy ellened fordul mindenki de hát ez a tervem része volt de vigasztaljon az hogy most GD is szenved .... most hogy ott hagytad Jigsaw elkapta - mondtam cinikusan Takeda pedig egyre idegesebb lett. '- Gyáva vagy ... minek ennyi fegyveres ember ? ... nem mersz másképp elém állni ?! ... á vajon miért .... mindig is ennyire gyáva voltál ! - mondta ridegen. - Igaz de még is többre vittem mint te - mondtam nevetve. '- Enged el Arisát és a többieket ! - mondta Takeda komolyan. - Csak Arisa van az én hatás körömbe .... és nem engedem el .... ha csak - kezdtem majd sejtelmesen elmosolyodtam. '- Nem ! .... nem versz át ha megkapod amit akarsz sem változtat semmin ! .... mi a biztosíték arra hogy békén hagysz minket ? - kérdezte aszem ez a kérdés jogos volt. - Semmire sincs biztosíték Takeda .... tanuld meg .... a te döntésed .... ha megbízol bennem Arisa életben marad .... még ha utána ismét meg is támadnálak ... megtudod védeni nem igaz ? - kérdeztem nevetve majd ismét a képernyőket figyeltem és vártam Arisa mit lép.
|
|
|
Post by Kyta Tagawashi on Mar 15, 2010 20:55:52 GMT 1
-Chö...köpök rá. Csinálj amit akarsz.-Mondtam idegesen majd ellöktem az egyik fickót aki megint felém indult. Kirántottam a combomon lévő bőrtokból egy kést és a fickó torkához szorítottam. Persze erre mindenki előkapta a fegyverét és rám szegezte. Elraktam a kést és Ryotara néztem. -Basszátok meg. Mintha nem a te parancsodra tettem volna mindent. Csak érzékeltetni akartam, hogy ha el akartalak volna árulni már megtettem volna. Okoska.-Mondtam majd egyszerűen kisétáltam. Persze senki sem lőtt hiszen velük vagyok de azért úgy védik Ryotat mintha ő lenne az apuci. Csak kellet valami amivel elvonom a gondolataim erről a szarról. Besétáltam a computer részlegbe, a szobában már ott volt aza másik fickó akiről Ryota beszélt. Hátra sem fordult mikor beléptem de köszönt. '-Szia Kyta. Hogy ment?-Kérdezte miközben folyamatosan próbált felülírni egy kódot. Felvettem az én oldalamon lévő köpenyt meg a szemüvegemet majd odasétáltam mögé. -Piszok gyors az a Tora...-Mondtam majd leültem a fickó mellett lévő géphez és besegítettem neki. -Háh...ezzel el lesz egy-két óráig.-Mondtam mosolyogva. A fickó emgfordult és felvonta az egyik szemöldökét. -GD-ék csinálják ezt. Ezért jó, hogy beolvadtam oda. Biztos néz,hogy a saját technikájuk fordul ellenük. El lesz vele...hiába zseni. És ne nézz így rám. Koppintok de legalább hatásos. Te vagy az okosabb ez tény de én vagyok a gyorsabb.-Mondtam egyszerűen majd rágyújtottam. '-Itt nem lehet...-Mondta a fickó de leintettem. -Fogd be. Ideges vagyok, kibasztak velem és még e mellé még ez az idióta füstjelző is sípol. Úgyhogy hagyj békén!-Mondtam majd felmásztam az asztalomra és kihúztam a füstérzékelőt. Mivel elég "kicsi" voltam így elfértem a hatalmas gépek mellett az asztalon. Ezután leugrottam az asztalról és összefogtam a hajam. Megigazítottam a szemüvegemet majd lejegyzeteltem pár adatot. -Na most megyek okoskám. Jó munkát. Csörögj ah gond van.-Mondtam neki mosolyogva. '-P...pe...persze.-Mondta dadogva. Egy részt ideges volt másrészt úgy elpirult mint a paprika. Vicces kis okostojás. Kisétáltam a teremből vissza a folyosóra. Úgy néztem ki mint valami tudós. Ezt a falon lévő tükörben láttam. Mivel rövidnadrág volt rajtam ezért úgy tűnt mintha kb. semmi nem lenne rajtam. Gáz. Na nembaj. Tovább jegyzeteltem amíg oda nem értem a teremhez ahova igyekeztem. Benyitottam és szembe találtam magam két fegyveres őrrel. -Nyugalom fiúk.-Mondtam nevetve. Erre ők letették a fegyvert én meg odasétáltam az egyik asztalhoz. Leültem a székbe és keresztbe tettem a lábaimat majd végignéztem a fényes mentőseregen. -Oh. Helloka.-Mondtam mosolyogva. -First. Tessék Ryota.-Mondtam majd odadobtam neki a jegyzetfüzetet. Néhány információ volt még rajta GD-ékről. De elég jelentősek voltak. -Nahát. Te vagy Ichirou. Gei pasija. Mindent tudok rólad. Gei imád...folyton rólad beszélt nekem...mivel én voltam a legjobb barátnője. Nézzük csak 3 évig. És még persze most is... mert hát a drága még mindig bízik bennem. Azért valljuk be naív kislány. Vagy csak gyorsan ítél az angyali külsőm alapján.-Mondtam mosolyogva. -És GD...hmm. Sose bízott bennem. Ha nem lennék ilyen ügyes már kinyírt volna.-Mondtam komolyan. -Na és te Takeda. Még is, hogy képzelted? Meg mented a barátaid? A barátnőd és a babáját? Nevetséges. Biztos megbocsájt majd ezek után.-Mondtam irónikussan majd odasétáltam Takedahoz. -"Olyan nehéz volt ellenállnom neked. El sem tudok képzelni."-Idéztem Takeda szavait azokból a bizonyos nemrég megtörtént pillanatokból majd megsimogattam az arcát. A másodperc tört része alatt átváltottam abba az édes kislányba. Ezután elnevettem magam mivel Takeda elég dühösnek tűnt de az egyik őr ráfogta a fegyverét mivel megmozdult. -Férfi vagy. Megbocsátom.-Mondtam Takedanak egyszerűen majd Ryota mellé álltam. -Már a legeslegeleje óta neki dolgoztam. Tekintve a Matsus ügyeket is. Amikor közétek álltam már akkor is Ryota volt a kedvencem. Mert benne volt fantázia. Mondjuk Matsuban is. De őt megöltétek. Kevésbé zavart a dolog mivel akkor már Ryotaval voltam de valljuk be azért Matsu jó fej volt. Kár érte. De hát ez van.-Mondtam megrántva a vállam majd levettem a szemüvegemet. A köpeny zsebébe raktam majd levettem a köpenyt és az egyik székre terítettem. Adtam egy gyors csókot Ryotanak majd leültem a székbe. Keresztbe raktam a lábaimat és az előttem lévő monitorokra kapcsoltam pár kamerát. Bingo. Mivel Takeda házát volt időm bekamerázni láttam mi történik. Ahogy gondoltam. GD megsebesült...nyami micsoda teste van.Nade térjünk vissza a munkára. Nézzük a radart. Közeledik valaki. Tuti kinyírja de rövid időn belül szédülni fog a vérveszteségtől. Ráadásul ah okos akkor nem pattog segítség nélkül.
|
|
|
Post by Ryota on Mar 15, 2010 21:16:29 GMT 1
- Ejj Kyta ne hergeld a vendégeinet - mondtam majd átöleltem. - Kezd unalmas lenni ... felkéne dobni valamivel - mondtam hallkan majd elengedtem és Ichirouhoz sétáltam. - Nos Ichirou nem érdemled meg ezt az esélyt mivel elárúltál .... de kapsz még egy esélyt hogy segíts Gein .... persze ez most Arisától is függ - mondtam majd közel hajoltam Ichirouhoz és elmondtam mit kell tennie de úgy hogy csak ő hallja láttam rajta hogy egyátalán nem tetszik neki. - Ichirou ez csak rajtad áll - mondtam sunyi mosolyal majd hátrébb léptem és vissza sétáltam Kytához már nem voltam olyan feszült mint az előbb. - Ne haragudj az előbbiért .... kicsit elvettetem a súlykot - mondtam komolyan. - Úgyis a játéknak lassan vége .... vajon kimarad életben ? - kérdeztem kiváncsian.
|
|
|
Post by jigsaw on Mar 15, 2010 22:47:42 GMT 1
/Na akkor fogjuk rövidre/
Amikor belépsz a másik terembe, nem látsz semmit, csak egy üres termet, aminek a végében ott a másik ajtó, amin egy bomba ketyeg. - Itt az ideje az utolsó próbának kedves Gei. A feladata egyszerű lesz: Megfejteni a bomba kódját, vagy megtalálni a kódot, ami -fájdalom- nem ebben a szobában van... illetve van is meg nem is. Mindössze 1 perce van, ha nem sikerül a bomba felrobban és azt hiszem nem kell ecsetelnem a következményeket. Sok sikert. Eközben az oldaladban lévő fájdalom erősebb és ráadásul idős sincs sok. Gyorsan kell hát cselekedned! Na de hogyan?
|
|
|
Post by Takeda Houjo on Mar 16, 2010 21:45:03 GMT 1
- Kyta a helyedben inkább csöndben maradnék ...inkább nem mondom ki mit gondolok most rólad - mondtam egyszerűen majd Ryotára néztem. - Enged el Arisát most - mondtam komolyan Ryota közben a mellkasához kapott. - Csak nem rosszul vagy ? ... azért még is csak volt valami előnye az egyik kis csapdádnak - kérdeztem sunyi mosolyal majd fegyvert fogtam rá. '- Chö láttod elkövetem azt a hibát hogy biztam benned ... mellesleg nem engedem el - mondta nevetve majd a falnak dőlt. - Kötve hiszem hogy ez ér neked ennyit.....mellesleg pont te beszélsz bizalomról .... azt pont ellenem találtad ki csak hogy pechedre rájöttem - mondtam egyszerűen. '- Úgyan már Takeda ha megölsz .... ti sem juttok ki soha .... mert az egyik ajtóhoz csak én tudom a kódot és lehetetlen feltörni mivel én terveztem .... de gyerünk lölj csak ..... amúgy te is megsinyleted ha jól emlékszem ha annyira jól tudtad miért sétáltál bele a csapdámba ? - kérdeztem nyugodtan. - Mert csak így tudtalak oda csalni........Mellesleg ez örültség - mondtam hallkan. '- Nos ebben az egyben igazad van.....és miért lep ez meg tédeg ? - kérdezte sunyi mosolyal majd vissza sétált a monitorhoz. '- Remek Arisa tovább jutott de megtalálta a csapdát .... - mondta erre vissza húztam persze el is engedtem mert elég sok afegyveres állt készenlétben. - Nagy szerencséd van Ryota. - mondtam ridegen. '- Valyon átmegy az utolsó probámon ? .... mindegy ha át is megy nem fog kitalálni a labirintusból időben ... - mondta egyszerűen közben ismét fegyvert fogtam rá annyira feldühített hogy nem is érdekelt hogy mi lesz ezután. - Gyerünk - biztattott sunyi mosolyal. - Te is tudod hogy segíthetsz rajta igaz ? .... nos ? - kérdezte majd közelebb. - Nem ! .... arról ne is álmodj ! - montam ridegen. '- Istenem Takeda ... miért érdekel hogy mi lesz másokkal .... nem fontos Arisa és a gyereked ? ... nem számít semmit ? .... felőlem végig nézheted hogy halnak meg .... a labirintusom teli van csapdákkal és nem olyanokkal amik rögtön végezni fognak vele .... hagyod szenvedni ? - kérdezte mosolyogva majd Ichiroura néztet. '- Ichirou te is tudod hogy mit várok tőled ... rajtatok áll minden .... Gei és Arisa .... élet vagy halál - mondta cinikusan erre letettem a fegyvert. - Hol van ? ... Arisa ?- kérdeztem miközben a képernyőt néztem. '- Szóval? - kérdezte érdeklődve. - Elfogadom a feltételedet - mondtam sóhajtva. '- Remek .... ez esetben sajnos elkell engednelek igaz ? .... hisz ezt igértem .... Gei is lassan végez ... Ichirou nem árt ha sietsz nem hiszem hogy ezútán túl jó paszban lesz - mondta sunyi mosollyal
|
|
|
Post by Ryota on Mar 20, 2010 21:45:12 GMT 1
Felálltam és az ajtóhoz indultam persze szorosan a fal mellet és ezt Takeda is észre vette bár most kivételesen nem szólt semmit beütöttem a kódott bár elégé remeget a kezem. '- Mintha nem lennél túl jól - jegyezte meg Takeda ezen elmosolyodtam. - Nem hinném hogy Arisa jobban lenne - mondtam sunyi mosolyal majd kinyitottam az ajtott és Takedára néztem akinek nem igazán tettszet az amit mondtam. ''- Mit csináltál ? - kérdezte Chiyu aggódva. - Miért érdekel ? .... - kérdeztem fogheygről ''- Csak úgy - mondta. - Az egyik emberem bénázott abban a teremben amiben utoljára Arisa volt .... - mondtam egyszerűen. '- És mikor ? - kérdezte aggódva Chiyu Takeda pedig rám nézett. "- Szerintem elég rég volt igaz ? - kérdezte cinikusan. - Nagyon nehéz lehetett kitalálni ...de nem ártana ha sietnél mert azóta sokkal erősebb az a méreg . - mondtam gunyosan közben Takeda eltünt én pedig vissza indultam Chiyu segítségével. '- Ryota kérlek .... hagy vigyelek kórházba ... menjünk innen - mondta aggodva. - Chiyu ... nem .... még nincs vége a szórakozásunknak - mondtam mosolyogva. - Ichirou még soha nem ölt igaz ? .... remek ... olyan mint Arisa nem tudna megölni senkit - mondtam nevetve. '- Igen de miért kérdezed ? - kérdezte gyanusan. - Adok neki egy lehetőséget hogy bosszút álljon - mondtam mosolyogva. '- Ezt hogy érted ?! - kérdezte rémülten Chiyu. "'- Jaj Chiyu hogy értené .... Ryotán már nem lehet segíteni - mondta Miyu aki szinte a semmiből lépet elő. "'- Mellesleg miért hazudsz a kiscsajnak ? - kérdezte mosolyogva. - Mert ehhez van kedvem. - mondtam sunyi mosolyal. "'- Oh értem - mondta majd elsétált. '- Miben hazudtál ? - kérdezte Chiyu. - Nem az egyik emberem bénázott ..... csabdába akartam csalni Takedát de fordítva sűlt el - mondtam egyszerűen Chiyu pedig kérdően nézett rám. - Tudta hogy csapda és magával vitte a barátnőmet is ezért is nem akarok soha túl közel kerülni bárkihez is ... mivel akkor sem gondolkodtam rögtön oda rohantam pedig nyílvánvaló volt hogy nem menthetem meg mivel Takeda felhasználta így ő meguszta legalábbis sokkal jobban járt mint én - mondtam egyszerűen. '- Úgye csak viccelt Miyu - mondta halkan Chiyu. - Pff nem viccelt .... de egyelőre még jól vagyok csak néha nem de mindenre vagy idéglenes gyógy mod - mondtam nevetve miközben az egyik ajtón besétáltunk majd elővettem egy inekciós tűt és magamba szúrtam . - Elméletileg már úgyis kb 10 éve halott vagyok - mondtam nevetve . '- Várjuk .... Arisával mi lesz ? .... azt mondtad erre nincs ellenszer - mondta hallkan majd magamhoz húztam Chiyut. - De van arra van .... azt a mérget én fejlesztettem ki és az elleszert is hozzá - mondtam mosolyogva. '- Kyta tudja ? - kérdezte Chiyu. - Nem kell mindenről tudnia nem igaz ? - kérdeztem majd kisétáltam. '- Tényleg elengedsz mindenkit ? - kérdezte Chiyu. - Mintha kicsit sokat kérdeznél - sóhajtottam. - Igen ... Takeda telojáról írtam Sacukynak lassan a parkan lesznek a mentősők is - mondtam és mielőtt újra kérdezett volta a szája elé tettem az ujjam majd közel hajoltam és megcsókoltam majd tovább sétáltam de ő ott marat ahogy számítottam Chiyu teljesen belém esett ezért volt hajlandó bármit megtenni nekem még ha Ichirout akartam volna vele megöletni megtette volna bár tervemben volt kipróbálni meddig megy el mert kíváncsi voltam.
|
|
|
Post by Kyta Tagawashi on Mar 20, 2010 22:43:06 GMT 1
Miután Ryota kiment kisvártatva én is követtem őket. Nem vettek észre és mikor megtudtam a megfelelő információt a hátrébb sétáltam. Láttam mi történik majd mikor Ryota elindult arra amerre voltam egyszerűen úgy tettem mintha most kanyarodnék ki a fordulóból. Felesleges lett volna köntörfalaznom iszonyatosan dühös voltam. Nem érdekelt ott van e Ryota avagy sem. Elsétáltam Ryota mellett majd egyenesen Chiyohoz sétáltam a falnak löktem és a torkához szorítottam egy kést. A füléhez hajoltam mert a szemem sarkából láttam, hogy Ryota visszafordult. -Ha elveszed őt tőlem...megöllek!-Suttogtam dühösen majd elhúztam a kést megragadtam Chiyo nyakát és a falhoz nyomtam. A kést a levegő után kapkodó lány arccsontjára nyomtam amíg abból ki nem buggyant a vér majd egy hirtelen mozdulattal egészen a lány füléig elvágtam az arcát. Ha egy valamiért veszélyesnek tarthattak az a féltékenységem volt. Tudtam, hogy ezt csinálja... de képtelen voltam elfogadni. Egy idő után ha túl sokat tartok magamban kirobbanok és akkor az az egy lány szívja meg. Mint például most Chiyo. Én képes lennék meghalni Ryotaért, Chiyo viszont sosem áldozná önzetlenül az életét Ryotaért. Ez a különbség. Halottam ahogy Ryota felénk indult de nem engedtem el a lány nyakát. Sőt Ryota minél közelebb ért én annál erősebben szorítottam Chiyo nyakát. Persze azért ügyelve arra, hogy csak fájdalmat okozzak neki de ne öljem meg.
|
|
|
Post by Ryota on Mar 20, 2010 23:03:06 GMT 1
- Kyta azonnal enged el ! - mondtam dűhösen közeben az egyik emberem mögé kerülsz észre vétlenül és elkapta a lányt majd hátra húzta én pedig Chiyuhoz lépem és letöröltem az arcáról a vért. - Ne haragudj ... kicsit indulatos - mondtam hallkan majd dühösen Kytára néztem nem akartam hogy a féltékenysége miatt tönkre tegye a tervemet így eldöntöttem hogy beavatom de előbb Chiyut akartam megnyugtatni így átöleltem majd a füléhez hajoltam. - Többé nem fog bántani - mondtam halkan majd elengedtem és Kytához sétáltam majd megfogtam a vezét és magammal húztam az egyik szobába és a falhoz szorítottam. - Tudod hogy elég fontos nekem a munkám ... örülnék ha nem csesznéd el ! - mondtam hallkan még de elég dühösen majd elengedtem és hátrébb léptem. - Bocs .... kicsit kimerült vagyok .... és sűrget az idő nem szeretném ha Chiyu eltávolodna tőlem mert akkor fújhatom az egészet - mondtam halkan. - Chiyu elégé szeret ahhoz hogy Ichirout is megölje ha kell ..... de ha ezt nem viszonzom egy kicsit sem .... nem tudom felhasználni .... érted ? - kérdeztem komolyan. - Még nem végeztem .... elengedtem Ichirout és Takedát hogy jutasák ki Geit és Arisát ha végeznek de még koránt sincs vége ilyen egyszerűen nem engedhetek el senkit ... és a tervemben Chiyu is szerepel - mondtam .
|
|
|
Post by Kyta Tagawashi on Mar 20, 2010 23:17:00 GMT 1
-Nem érdekel.-Mondtam dühösen. -Nem érted?! Nagyon fáj ez nekem...folyton csak nyelek mert neked így a munkád meg úgy. Leszarom.-Mondtam dühösen. -Baszódjon meg Chiyu meg az összes kis luvnya akit felszedsz.-Mondtam mérhetetlen dühvel. Ha Ryota nem állja el az utat az ajtóhoz biztosan kimentem volna de így nem tehettem. Hihetetlenül kiborultam. -Persze én csak tegyem a munkám. Mond csak meg...gyerünk mond a szemembe, hogy semmit sem jelentek számodra!-Mondtam és közel hajoltam Ryotahoz. Egyenesen a szemébe bámultam...farkasszemet néztem vele töretlen határozottsággal.
|
|
|
Post by Ryota on Mar 20, 2010 23:38:53 GMT 1
- Ha nem tetszik ... nem kényszerítelek hogy maradj velem - mondtam halkan. - Nem akarok az által sebezhetővé válni hogy valakit túlságosan is megszeretek ..... elég volt egyszer köszönöm ... az is szépen vissza üt - mondtam komolyan persze az nem volt igaz hogy nem érzek Kyta iránt semmit mert ha ez így lenne nem próbálnák távolságot tartani. - Jól tudtad hogy milyen vagyok ..... azt is hogy fontos amit csinálok itt elég egy kis hiba és minden emberem meghal vagy jobb esetben a rendőrök karmaiba kerülünk - sóhajtottam. - Szóval most nyomatékosan megkérlek hogy tartsd magad távol Chiyutól - mondtam majd kisétáltam a szobából nem szívesen voltam ilyen rideg Kytával de ezen most tényleg sok múlik és elég sok hibát követtem el az utóbbi 1 órában és ez szépen vissza fog köszönteni besétáltam egy másik szobábga közben Chiyut örizett alá tettem. Becsuktam az ajtott és neki dőltem majd egy felhívtam Miyu-t. - Szia ..... tüntess el mindent az embereimről ..... és különösen Kytáról nem szeretném ha lebuknátok ........... Már eldöntöttem....... Nem inkább ez mint ....... Ne beszéljek hülyeségeket ? Már mindent megpróbáltam ! .... Persze várjak és mire ?!...... kösz nem ..... Persze majd megoldjuk igaz mindig ezt mondod és mikor Miyu erre kurvára nincs időm ! - mondtam majd leültem a földre. - Persze meddig húzzuk ? .... Miyu ..... nem ..... sajnálom ... Kytát ne keverd bele meg lesz elég talpra esett ....... Talán de nem akarom őt is elveszíteni jobb ha távol tartom magamtól ..... rendben .... velem jó volt dolgozni ? .... azt hittem valami zsarnoknak tartasz - mondtam nevetve majd elköszöntem és letettem hát ha most beakartak mérni hát megteheték megadtam a lehetőséget rá de mire ide találnak végzek is közben bejött az egyik emberem . '- Chiyu jól van - mondta. - Remek ... menjetek el ... szóljatok Jigsawnak is .... innentől egyedül dolgozom tovább - mondtam majd elment.
|
|
|
Post by Kyta Tagawashi on Mar 21, 2010 0:01:07 GMT 1
Végighallgattam Ryotat de egy szót se szóltam. Miután kiment csak álltam ott a falat bámulva. Pár perc telhetett el. Rendben. Megbeszéltük. Ha ő játssza a kemény gyereket én is megtehetem. Istenem... Ryota azt hiszi az emberei mindenképp vele vannak. Hiszen én is az ő oldalán vagyok. Az ő emberei nem bántanának engem tudom jól. Kisétáltam a teremből majd körül belül fél óra múlva megtudtam hol van Chiyu. Odasétáltam ahhoz a teremhez. De elém állt az aki őrizte. Felnéztem a fickóra. Jól ismertem őt. Mióta Ryotanak dolgozom azóta ő is. Kay a neve. -Nem fogom bántani. Engedj be.-Mondtam Kaynak. Ő a szemembe nézett majd végül elállt előlem. Besétáltam a szobába. Amint Chiyu meglátott hátrálni kezdett...azután sikítani. Gyorsan elé léptem és befogtam a száját. -Ne sikítozz már. Nem bántalak.-Mondtam. Elhúztam a kezem és szerencsére most nem sikított. Csak bámult rám azzal az ijedt tekintettel amit a folyosón is produkált. -Mindent elvesztettem amiről azt hittem valaha is az enyém. Pedig egyszerűen sosem jelenthetek neki annyit mint az a lány.-Mondtam. A szemem könnybe lábadt kissé de a tekintetem teljesen érzelem mentes volt. -Segíts neki. A tiéd...engem már. Elhasznált.-Mondtam. Minden szó amit kimondtam ezernyi éles tőr ként hasított belém. Ekkor vettem észre a kamerát a falon. Remek. De nem érdekel...már semmi. Kisétáltam a szobából és bementem a technikus terembe. '-Pont jókor! Folyamatosan bombázzák a rendszert. Mindjárt bejutnak. Segíts!-Mondta a fickó. Olyan sebességgel gépelt, hogy azt hittem már elkopnak az ujjai. Odasétáltam mögé ő átengedte nekem a billentyűzetet én pedig gyorsan bedobtam egy számkódot és lenyomtam a parancsot. Ekkor a gép kiírt valamit és számok lepték el a képernyőt. A fiú elkerekedett szemekkel bámult rám. '-Mit csinálsz? Beengedted őket? Te...te...elárulsz minket!-Mondta a fiú rekedt hangon. Azonnal felpattant de amint a szemembe nézett megállt a mozdulat közben. Odasétáltam az asztalomhoz és levettem a köpenyem meg a kártyám ami jelzi, hogy ide tartozom. A fiú közben felhívta a központi szobát ahol elvileg Ryota és én szoktunk tartózkodni...de főleg ő. Bejelentette, hogy konkrétan elárultam őket. Pedig csak segítettem azon ami úgy is megtörténne. Oly mind1. Kérhetném, hogy mentsék meg őt...hogy éljen még. Még kihúzhatnám a bajból ezt a kócerájt. Még vannak kapuk de egyre gyorsabban zárulnak be. Miért segítsek? A jövőm csak szenvedés és gyötrelem lenne. Tovább tenné ezt velem.
|
|
|
Post by Ryota on Mar 21, 2010 0:09:36 GMT 1
Mikor bejelenteték csak mosolyogtam rajta tudtam hogy elfog árulni kisétáltam majd mindenkinek parancsba adtam hogy menjenek el szerencsére nem csak egy kiút volt innen volt egy másik is amiről Kyta nem tudott legalábis azt hogy hova vezet azt nem tudta mert mindig is gondoltam hogy ez lesz ezt egyszer már hangsúlyoztam is de viccesnek találtam hogy minden úgy lett ahogy mondtam elég ah Chiyura gondolok hiszt mondtam Ichirounak hogy melém áll és lám igazam lett össz találkoztam Kytával de nem szóltam hozzá csak elsétáltam mellete és szóltam Kaynak hogy ő is menjen el majd Kytához léptem. - Láttod én megmondtam .... jobb ha t eis lelépsz - mondtam majd megfordultam és vissza sétáltam a szobába és leültem közbel a monitorokat néztem már alig volt itt valaki.
|
|
|
Post by Kyta Tagawashi on Mar 21, 2010 12:09:02 GMT 1
Mikor Ryota hozzám szólt azonnal megtorpantam. Kisvártatva utána mentem a szobába ahol volt. Becsuktam magam mögött az ajtót és neki támaszkodtam. Egy darabig nem szóltam semmit csak álltam ott. Majd odasétáltam Ryota mögé és lehajoltam hozzá. A füléhez hajoltam és átöleltem. -Nem árullak el. Soha. akármit is mondott az a fiú. Akkor is betörtek volna ha nem megyek oda...csak én ismerem a módszereiket. A fiú hiába jó nincs háttér tudása az ottani technikákról. Csak a szoba rendszerét kódoltam le. Nem szeretném ha beleszólna a munkámba.-Suttogtam. -Soha nem hagylak itt. Megmérgeztél ahogy a többi nőt is. Haragudhatnék de nem tudok. Ez is a te hibád.- Suttogtam egyre elhalkulva de magabiztosan. -Még is mit akarsz tenni?- Kérdeztem miközben lassan végighúztam az ujjaim Ryota mellkasán a hasa felé haladva.
|
|