"B" folyosó

[Jamamoto Niya]

Előbb csak a veszekedést hallgattam. De nem reagáltam..meg sem szólaltam. Ezután Aj leszakadt tőlünk, majd GD is.Ta-val való beszélgetésünk sokkal visszafogottabb volt, halkabb. Koreaiul beszéltünk,hogy mások ne értsék. De jobb is volt,hogy nem értik. Amint végre felnéztem a földről azonnal meg is bántam,hogy ezt tettem. Megpillantottam Yasuot és Sacukyt. Meg egy lányt, azt hiszem...úgy emlékszem nem régről, talán Ayaka volt a neve. Azt tettem amit nem kellett volna. Azonnal megtorpantam és csak néztem őket...csak néztem...mint valami komplett idióta.

[Sacuky Nagashy]

Elég messze álltam Yasuotól reméltem hogy nem sértődik meg ezután észre vettem Tatsuyát és Niyát ha eddig nem éreztem magam elég szarul hát most igen.
'- Miért nem mész oda Tatsuyához ? - kérdezte Ayaka mosolyogva.
- Nem szeretném zavarni - mondtam kedvesen persze nem ez volt a fő ok amiért nem mentem oda inkább az hogy nem mertem.
'- Amúgy tényleg ne haragudj hogy múltkor arra akartalak rá venni hogy szakíts vele igazad volt hogy egy barát ilyet nem kér csak féltetelek mint barát - monda kedvesen.
- Kicsit túlreagáltam - mondtam kedvesen.
'- Mondj valamit Yasuo olyan csendben vagy - mondta Ayaka mosolyogva.

[Yasuo Ikari]

- Jó bocs. - mondtam kedvesen.
-Az jó ,lesz , hogy én most megyek Okinawára , mert elmegy a járat? - kérdeztem kedvesen , és tudtam ,hogy mivel Tatsu itt van nem fogja azt mondani , hogy ne menjek , mert szüksége van rám ,és megcsókol, tehát boldogan , és vígan elmehetek, de megláttam Niyát, és földbe gyökeredzett a lábam.

[Sacuky Nagashy]

- Yasuo ..... - kezdtem de nem akartam magam lebuktatni így nem mondtam semmit de nem tudtam elhinni hogy ezt teszi bár azt én is tudtam hogy ez nem helyes még sem akartam hogy Yasuo elmenjen viszont Tatsuyát sem akartam elveszíteni egyszerűen nem tudtam mit csinálni.
'- Jó utat - mondta Ayaka kedvesen.
- Ne menj - mondtam Yasuonak halkan.
- Niyával mi lesz ha elmész ? - kérdeztem komolyan.

[Yasuo Ikari]

Sacuky kérdése eléggé meglepett , mivel azt vártam , hogy vagy azt kérdi , hogy akkor vele mi lesz , vagy csendben marad , de végül is válaszoltam.- Nem hinném, hogy fontos vagyok neki. - mondtam mosolyogva.
Na meg aztán az előbbi szavai Sacukynak.... meg , hogy Tatsuya is szóba került kicsit felkavart, de nekem Niya volt ott , akit szerettem , bár nem hittem , hogy az érzelmeim kölcsönösek-e. És hát ott volt Sacuky is , aki nyílván szeretett meg minden , de neki ott van Tatsuya , és ez az egész csak egy buli , és ivás miatt volt. Bár lehet , hogy Sacuky szeretett ,d e Tatsuya az övé , és be kell látni nem lehet egyszerre két fiúval.

[Sacuky Nagashy]

Nehezen bírtam ki hogy ne öljem át Yasuo-t és marasztaljam bár ugyan akkor annak is nehezen bírtam ellen állni hogy oda ne menjek Tatsuyához.. Utáltam ezt az érzést féltem mert nem tudtam dönteni és tudtam hogy ezzel Yasuonak is fájdalmat okozok viszont ha Tatsuya ezt megtudja utálni fog és teljesen jogosan mert erre már nincs mentségem már nem csak a buliról és az ivásról volt szó legalábbis részemről és a másik pedig még nagyobb gond ezért is akarok haza menni mert hogy ezt megoljam a szüleim is kellenek.

[Tatsuya]

Mikor észrevettem,hogy Niya megtorpant végre én is megláttam ennek az okát.Szóval Sacuky és Yasuo. Elmosolyodtam majd odaléptem Sacukyhoz. Egészen közel hozzá majd elmosolyodtam.
-Engem még életemben nem aláztak meg ennyire. De volt miből tanulnom. Köszi.-Mondtam határozottan majd megsimítottam Sacuky arcát és megcsókoltam őt. Ezután szolidan hátrébb léptem majd meghajoltam.
-Khanshid.-Mondtam Niyanak majd intettem és elindultam a folyosón arra amerre eddig tartottunk.

[Jamamoto Niya]

Amikor Tatsuya megszólalt végre feleszméltem átmeneti "kómámból". Azonnal a földre néztem, lesütöttem a tekintetem és próbáltam rábírni magam,hogy megmozduljak. Nagyon rosszul esett mindez...minden ami történt. Hogy talán megint csak kihasználtak...mint ahogy ezt rengetegszer megtették. Lassan sikerült elindulnom Tatsuya után. De minden léptemnél ólom súly nehezedett a lábamra. Alig bírtam megmozdulni. A szemembe pedig könnyek gyűltek...akármennyire próbáltam visszafojtani őket. Most aztán tényleg irigyeltem Tatsuya lelki jelenlétét...nekem az ilyesmi sose ment.

[Yasuo Ikari]

Szörnyűen esett ez az egész főleg úgy , hogy legalább elmentem volna mielőtt mindez megtörténik.
Niyához léptem , és megcsókoltam , majd letöröltem a könnyeit, és a szemébe néztem.
- Ég veled... remélem találsz majd valakit , aki jobb nálam és nem ilyen. Sajnálom ezt az egészet. Jobbat érdemeltél volna. Hogy ne legyen rosszabb elköltözök.... örökre.- mondtam , majd kimentem a suliból ,és könnyezve mentem az állomáshoz.
// Itabashi / Itabashi állomás //

[Sacuky Nagashy]

~ Megtudta .... de honnan ? .... tudtam hogy ez lesz ~ gondoltam Tatsu csókjától csak még jobban kínzott a bűntudat főleg mikor láttam hogy Yasuo-t is nagyon bántja ez.
- Tatsuya ..... kérlek - nem tudtam befejezni amit elkezdtem mert tudtam hogy úgy sem hallgat meg de egy próbát megér úgy gondoltam.
- Nem tudom miről beszélsz - mondtam komolyan elhatároztam hogy megpróbálom valahogy helyre hozni a dolgokat de fogalmam sem volt hogy.Ayaka elégé ledöbbent nem tudta hogy miről van szó.
'- Miről beszél ?- kérdezte komolyan.
- Szerinted gondolat olvasó vagyok ? - kérdeztem kissé feszülten.
- Mivel aláztalak meg ? .... mert jó lenne tudni - mondtam halkan.

[Tatsuya]

Sacuky kérdésére megtorpantam. Elég dühös lettem...sőt az eléggé nem jó kifejezés. Inkább, nagyon. Megfordultam és visszasétáltam Sacukyhoz.
-Nah jó. Eddig próbáltam nyugodt maradni de nem tudok. Hogy...miért kell ezt még így húznod. Mindent tudok Sacuky. Csak nem tudom meddig csináltad még volna.-Mondtam és közben ökölbe szorítottam a kezem. Nagyon dühös voltam...de talán ez nem is csoda.
-Még is...miért? Nem értem. Miért láttál szebb jövőt egy ilyen fickóval mint velem. Vagy ez is csak valami gyerekes hóbort? Mert ezt nagyon kezdem unni.-Mondtam.
-Persze ebben is ártatlan vagy igaz? Hát ezek szerint te nem tudod megtenni amire kérlek.Egyetlen egy dologra mióta együtt vagyunk..bizalom. Ezt be is bizonyítottad tegnap...még,hogy én meg Niya. Nevetséges. Ezek szerint magadból indultál ki.-Mondtam gúnyos és egyben keserű mosollyal.
-Tudod amikor az unokatestvéreim elmondták ezt nekem...nem hittem nekik. De hát fotókat nem igazán szoktak hamisítani. Bár azokat sem akartam megnézni...de hát minden ember kíváncsi.Jobb is,hogy az voltam.

[Jamamoto Niya]

-Ya...Yasuo...-Mondtam halkan de még odáig sem jutottam el,hogy felfogjam mit mondott. Nem még,hogy marasztaljam. Inkább megfordultam és besétáltam arra a helyre amit még egy osztálytársnőnk mutatott.Csendes...békés és garantáltan senki sem vesz észre. Tulajdonképpen a lépcső alatti raktár volt. Amint leültem egy kis sámlira megállíthatatlanul törtek elő a könnyeim. Ezt nem hiszem el...gyűlöltem mindent magam körül. Mindent de főleg önmagamat. Hogy még csak meg sem szólaltam, hogy nem mondtam el neki érdekel az ő verziója is. Az okok minden... én...nem gyanúsítom. Csak meséljen el mindent és emglátjuk mit tehetünk. De jellemző...azonnal összeomlok amint az efféle dolgokról esik szó. Csupán elég volt,hogy lássam...ráadásul Sacuky közelében. Ekkor eszembe jutott,hogy Yasuo huga megadta Yasuo telefonszámát. A híváshoz egy nem volt erőm, kettő a nagy sírás közepette nem sokat értene belőle így az sms mellett döntöttem.
'Szia. Niya vagyok. Sajnálom. Meg akartalak halgatni...de rám jellemzően megint elcsesztem. Tényleg nagyon sajnálom. Sajnos úgy látom már döntöttél.Ez ellen nem sokat tehetek...azthiszem szeretlek. Csak... nehéz lenne elmagyarázni..főleg így. Inkább csak jó utat. Hiányozni fogsz.Csók.'
Miután elküldtem az sms-t rádöbbentem,hogy tiszta béna lett. Értelmetlen zagyvaság...amekkora bennem is uralkodott. Dehát ez az én formám. Mostmár hülyének is fog nézni az egyszer tuti...hát akkro még egy kis sírást megengedek magamnak. Utánna jobb ha helyrerakom magam. Végül is a körülöttem lévőknek is van épp elég gondja nem még,hogy én is a nyakukon lógjak.

[Sacuky Nagashy]

- Jól van elmondom mi történt .... valóban nem bíztam 100%-ig benned mivel GD és a haverjai is erről beszéltek hogy Niya vissza jött meg minden biztos jól elvagytok csak én ne tudjam meg te mire következtet ebből Tatsuya ?.... és utána még úgy is viselkedtél .... ...Yasuo erről meg nem tehet én akartam elmenni innen mert nem akartam a nyakadon lógni és kicsit tényleg sokat ittam Yasuo azért is vitt már el mert nem igazán tudtam sőt egyáltalán nem tudtam mit csinálok de visszont már ő sem ... a fényképek valóban nem hazudnak csak hogy azt nem tudod mit miért csinálok mert ott és akkor én sem tudtam .... szerintem ennek az egésznek amúgy sem lett volna jövője mindenki csak kevert - mondtam.
- De persze belátom az hogy ittam nem magyarázat nem kellet volna ... elmennem sem kellet volna .... csak mindent tönkre tettem pedig tényleg ....- mondtam elkeseredve.
- Szeretlek - mondtam őszintén mert tényleg igaz volt persze tudtam hogy úgy sem hisz nekem és ettől még szarabbul éreztem magam.
- Nagyon sajnálom - mondtam őszintén Ayaka közben elment mivel nem akart zavarni.
- Yasuo nagyon kedves és sosem csalná meg direkt Niyát mert tiszta szívből szereti ....tudom mivel elmondta hogy szereti és hogy úgy érzi Niya viszont nem ..... Tatsu ha nekem nem hiszel akkor többé nem zavarlak és elmegyek de azt nem fogom hagyni hogy Yasuo miattam elveszítse Niyát - mondtam határozottan.

[Tatsuya]

-Én is... rohadtul sajnálom.-Mondtam kicsit halkabban mint előbb.
-Aha... Szóval Yasuo úgy gondolja, hogy Niya lenne számára a megfelelő nő. Szerintem nem. Már csak abból is kiindulva,hogy a szülei meg fogják tiltani,hogy Yasuoval legyen. A szülei pénzéhes dögevők. És másod sorban pedig biztos félre érti majd a köztünk lévő kapcsolatot. Pedig Niya csak a munkatársam és régi jóbarátom...semmi több. De persze ezt senki se hiszi el...nem is akarják elhinni mert a modellszakma legjobb párosa ként tartottak minket számon ígyhát nehéz elengedni azt a 3 évet.-Mondtam a szememet forgatva.
-Sacuky...én. Annyira szeretnék megbocsátani neked...de azzal,hogy ezt nem teszem magamat óvom meg az újabb csalódástól. Nem most elősször bántottál még ilyesmivel...és ah túl sokszor töröd össze a szívem talán már csak egy járkáló idegroncs leszek. Nem tudom mit tegyek...-Mondtam félrehúzva a számat.
-Én is téged. Ha nem szeretnélek már nem lennék itt.

[Yasuo Ikari]

A folyosóra érve sétálgattam , hogy megtaláljam valahol Niyát. Sírás hallatszott egész közelről. Mikor benyitottam megláttam Niyát. Bementem mellé , é vissza csuktam az ajtót.
- Mi a baj?- kérdeztem.