|
|
Post by Sacuky Nagashy on Dec 29, 2009 16:18:53 GMT 1
- Pedig tényleg próbáltam hogy nem okozzak csalódást de még ebben sem vagyok jó ... tényleg csak ahhoz értek hogy okozzak másoknak fájdalmat - mondtam a könnyeimmel küszködve.
- Jobbat érdemelsz olyat aki nem bánt meg mindig hiába mondanám hogy nem fogsz többé csalódni mert már én sem bízok magamban és így hogy is kérhetném hogy bízz bennem - mondtam zokogva és átöleltem mivel nem bírtam ki hogy át ne öleljem mert hát ki tudja meg-e tehetem még Tatsuyának mindig nagyon jó illata volt ahogy most is. Mindig sokkal jobban éreztem magam ha velem volt de most csak még jobban féltem elveszíteni pedig tudtam hogy minden oka meg van rá hogy ne bocsásson meg talán jobb is ha nem teszi hisz előbb utóbb ismét csalódni fog hisz vannak dolgok amikről nem tud.
- Nagyon sajnálom - mondtam halkan.
|
|
|
|
Post by Jamamoto Niya on Dec 29, 2009 17:29:28 GMT 1
Amikor valaki benyitott eléggé megijedtem de amint felfedeztem ki az már kevésbé volt ijesztő a helyzet. Oké...az tény,hogy majd becsináltam mert fogalmam se volt mit mondjak...amint megláttam mindent egy csapásra elfelejtettem.Úgy viselkedtem mint 3-4 évvel ezelőtt. Gyerekesen esetlenül.
-Yasuo...-Mondtam suttogva majd átöleltem őt amikor mellém ült. Kezdtem egy kissé megnyugodni ahogy átöleltem Yasuot majd gondolatban összeszedtem magam. Kezdett visszatérni a komoly és határozott nő féle énem.
-Örülök,hogy itt vagy.-Mondtam suttogva.
-Sajnálom, hogy nem kérdeztem. Engem érdekel,hogy mi történt. Tőled akarom hallani...hülyeség hinnem minden pletykának, képnek vagy akárminek. Az érzelmeket úgy sem lehet lefotózni. Azok benned vannak. Úgyhogy érdekelne... örülnék ha megosztanád velem. Végül is kitudja miről tudok. Lehet,hogy hülyeség.- Mondtam halvány mosollyal.
-Bepánikoltam mint egy kölyök. De valahogy-mondtam majd sóhajtottam egyet és hátra döntöttem a fejem a falnak.-most,hogy itt vagy. Kissé megnyugodtam.-Mondtam halkan. Nem néztem Yasuora mivel ebben a sötétben nem sokat láthattam volna belőle...nem mintha nem tudnám magam elé képzelni őt mint meg annyiszor tettem, de az azért még sem ugyanaz. Hiszen a szemébe akarok nézni úgy,hogy ő is lássa a szándékom. De hát néha jobb ha nem látják az embert..például engem most. Szerintem egy gramm smink nincs rajtam ami elég veszélyes. Mondjuk most azért nagyobb gondom is akad mint a külsőm.Ami nagy szó.
|
|
|
|
Post by Tatsuya on Dec 29, 2009 17:34:41 GMT 1
Sóhajtottam egyet majd végül is viszonoztam Sacuky ölelését. Elég nehéz volt döntenem majd Sacuky szemébe néztem és halványan elmosolyodtam. Az amit a szemében láttam épp elég volt ahhoz,hogy a döntési lehetőségeim egyik felére húzzak.
-Őt is szereted?-Kérdeztem. Nem voltam dühös...épp ellenkezőleg halál nyugodt voltam. Én már csak ilyen vagyok nem szoktam sokáig dühös lenni...főleg nem azokra akiket szeretek. De hát magamra még mindig az voltam.
|
|
|
|
Post by Yasuo Ikari on Dec 29, 2009 17:55:42 GMT 1
- Én meg örülök , hogy te legalább meghallgatsz engem. - mondtam halkan.
- Amit képen látsz.. az csak fél igazság... valóban megtörtént, de nem voltam magamnál... Egy bulira mentünk ,mert unatkoztunk , de mivel te Tatsuyával voltál féltem , hogy nem mehetsz , mert vissza fog téged , vagy hogy ő is jön és ... féltékeny voltam . - mondtam ki nehezen.
- A lényeg az , hogy elég sokat ittam , és elveszítettem a fejem. - mondtam.
- Nem voltam magamnál , és tudat nélkül tettem mindent, de közben csak is téged szerettelek. - mondtam.
- Azért akartam elutazni ,hogy neked is jobb legyen , hogy találj valakit , aki jobb nálam, és sosem tesz ilyet.... szeretlek Niya. - mondtam halkan.
|
|
|
|
Post by Jamamoto Niya on Dec 29, 2009 18:06:08 GMT 1
-Uhmp. Már megint ez...jól van elmagyarázom. Akármit is látsz a sajtóban, újságokban akárhol. Igen jártunk. Nagyon sokáig ..3 évig de ennek már vége. Már több mint 4 hónapja...úgyhogy nem kell féltékenynek lenned. Csak kizárólag munkatársam és jó barátom.-Mondtam halkan.
-Én is szeretlek Yasuo...de sajnos nekem egy kicsi idő még kell... nem sok csak egy kicsi. És ez nem a te hibád csak én ilyen vagyok. Egy kis idő,hogy kijátsszam a szüleimet. Tudod ha megtudnák,hogy járunk azonnal betiltanák. Úgyhogy el kell intéznem még ezt...és ehhez Tatsuya segítsége kell...ne értsd félre.Csak jók a kapcsolatai így tud nekem segíteni...az már egy másik kérdés,hogy fog e. Haragszik rád...de ezt majd elsimítom.-Mondtam majd hozzábújtam Yasuohoz.
-Ne menj el kérlek. Nem szabad gyávának lenned...nem megoldás ha elmész. Nekem azt tanították,hogy az életem egy szekér és tudnom, éreznem kell,hogy jó irányba megy. Ha valami rossz történik akkor sem fordult a rossz irányba csak megakadt egy kőben. Ahhoz,hogy elfordítsam a szekeremet több erő kell mint, hogy átgördítsem a kövön. Úgyhogy ne felejtsd el a szekered mindig jó irányba áll. Ha elhiszed akkor így is lesz. Ez a tanítás.-Mondtam mosolyogva.
|
|
|
|
Post by Sacuky Nagashy on Dec 29, 2009 18:24:32 GMT 1
Jól esett hogy Tatsu átölelt viszont a kérdése elégé meglepet.
-Igen .... szeretem, de csak mint barátot - mondtam kedvesen és már kezdtem tényleg így gondolni lehet hogy tényleg csak az ivás hatására voltam olyan amilyen de ki tudja vagy csak szimplán már én sem akartam beismerni hogy szeretem mert Tatsuyát jobban szeretem viszont kezdtem kicsit össze zavarodni.
- Vagyis ....nem tudom .... de egyet biztos tudok téged mindenkinél jobban szeretlek és ez mindig is így lesz mert ha nem így lenne már nem lennék itt .... és ma sem jöttem volna be bár ez azért is van mert féltem attól hogy utálni fogsz és egyszerűen azt nem tudnám elviselni ... de bejöttem mert nem bírtam ki hogy ne lássalak - mondtam őszintén bár nem igazán tudtam össze szedni a szavakat és elég értelmetlennek találtam az amit mondam
|
|
|
|
Post by Tatsuya on Dec 29, 2009 18:29:45 GMT 1
Elmosolyodtam majd megsimogattam Sacuky haját és utána az arcához húztam a kezem.
-Szóval őt is szereted. Értem. Hát ezek szerint valamit nagyon elcsesztem.-Mondtam halvány mosollyal.
-Mindenesetre ez nem rajtam áll. A te döntésed amíg nem vagy tisztában az érzéseiddel nem várhatod el tőlem,hogy én döntsem el mi legyen velünk. Ez most egyenlőre rajtad áll. -Mondtam majd megnyomtam a mutató ujjammal Sacuky orrának a hegyét, ezen epdig szélesen elmosolyodtam.
|
|
|
|
Post by Yasuo Ikari on Dec 29, 2009 18:34:38 GMT 1
- Értem... nos akkor már értek mindent , és nem leszek féltékeny. - mondtam kedvesen.
- Amúgy gondoltam , hogy kell egy kis idő. - mondtam nevetve.
- De megadom , mert tudom , hogy most nagy szükséged van rá. - mondtam kedvesen.
-ÉS nem értem félre nyugodj meg... örülök annak , hogy tőle kérsz segítséget, mert , ha meg sem próbálnád megoldani az sokkal rosszabb. - mondtam mosolyogva.
- Most is csak miattad jöttem vissza, mert az sms , és , hogy belegondoltam , hogy milyen rossz lenne nélküled fájdalmas volt, így vissza jöttem. - mondtam ,majd átöleltem Niyát.
- Amúgy ne kéne innen kimenni? Csak mert ha valaki megtalálna ki tudja mikre gondolhat. - mondtam nevetve.
|
|
|
|
Post by Jamamoto Niya on Dec 29, 2009 18:39:30 GMT 1
-Hupsz..jah tényleg.-Mondtam majd kikászálódtunk a rejtett kis helyiségből. Sóhajtottam mert a neheze ugyan már megvolt de most jött Ta. Nah ajjaj. Elindultunk arra amerről eljöttünk nemrég. Reméltem még ott van Ta és Sacuky is. Akire ugyan én nem haragszom,hiszen nem is ismerem, de azért jobb ezt vele tudatni.
|
|
|
|
Post by Sacuky Nagashy on Dec 29, 2009 18:45:41 GMT 1
- Nem csesztél el semmit - mondtam halkan mivel elégé bántott hogy így gondolja.
- Én már egyszer döntöttem és nem szeretnék rajta változtatni .... téged szeretlek és kész - mondtam kedves mosollyal.
- Szóval ez az egész csak rajtad áll - mondtam kedvesen persze közben még mindig nem engedtem el.
|
|
|
|
Post by Tatsuya on Dec 29, 2009 18:50:24 GMT 1
-Hogy engem ezért mennyit fognak szívatni...-mondtam sóhajtva.-Jólvan adok még egy esélyt kettőnknek. Remélem az utolsót.-Mondtam elmosolyodva majd közelebb húztam magamhoz Sacukyt és megcsókoltam. Ezután elengedtem és leültem a nem messze lévő padra. Vagy is leültünk Sacukyval együtt.
|
|
|
|
Post by Sacuky Nagashy on Dec 29, 2009 19:03:57 GMT 1
Nem hittem volna hogy Tatsu ad még egy esélyt így amit kimondta még erőseben öleltem és viszonoztam a csókját.
- Köszönöm - mondtam mosolyogva majd leültünk egy padra én pedig Tatsuyához bújtam.
- Szeretlek és ígyekszem hogy többé ne csalódj - mondtam majd megcsókoltam.
|
|
|
|
Post by Yasuo Ikari on Dec 29, 2009 19:06:20 GMT 1
Elnevettem magam Niya válaszán aztán kijöttünk a " kis rejtekhelyről ".
- Nos akkor innentől rajtad a világ szeme. - mondtam mosolyogva.
- Már csak az a kérdés , hogy Tatsuya segít - e neked , vagy nem. - mondtam kedvesen. - De biztosan segít , ha meg nem , akkor az az én hibám , és akkor sajnálom. - mondtam.
|
|
|
|
Post by Jamamoto Niya on Dec 29, 2009 19:10:46 GMT 1
-Jaj na nemár. Ne mondj ilyeneket...egy kis egot kérek.-Mondtam mosolyogva majd mikor odaértem Tatsuyaékhoz. Azt hittem leszakad az állam. De azért próbáltam türtőztetni magam. Tényleg nagyon szeretheti ha megbocsájt neki. Ez igen.
-Ta lenne egy kérésem.. Apuékkal kapcsolatban..tudod...-Mondtam, kissé kényelmetlenül éreztem magam, de csak mert féltem a nemleges vagy visszautasító választól.
|
|
|
|
Post by Tatsuya on Dec 29, 2009 19:16:02 GMT 1
-Hát én csak remélem...-Mondtam mosolyogva. Ekkor jött meg Nia, Yasuoval az oldalán aminek kevésbé örültem. De úgy láttam,hogy Niya is kellő képen meglepődött. Miután a kérés első részére került a sor Sacukyhoz fordultam.
-Mindjárt jövök szívem.-Mondtam Sacukynak majd adtam neki egy gyors csókot felkeltem és megragadtam Niya csuklóját majd kissé odébb húztam magammal.
-Meghibbantál?-Kérdeztem értetlenkedve.
-Még is,hogy gondoltad? Hm? Ne már Niya... ez a fickó csak...csak ..kihasznál...
|
|
