|
|
Post by Ichirou on Dec 27, 2009 18:34:36 GMT 1
- Szép név - mondtam kedvesen.
- Haruka ha akarsz valamit gyere ide - mondtam Haruka kicsit zavartan nézett majd oda sétált hozzánk.
'- Sziasztok ..... bocs Ichirou nem akarok zavarni - mondta halkan.
- Miben zavarnál ? - kérdeztem mivel nem igazán értettem.
'- Hát nem a barátnőd ? - kérdezte a lány kicsit megkönnyebbülve ezen nevetni kezdtem.
- Nem nem az .... bár nem bánnám - mondtam viccelődve.
'- Akkor meg mi tart vissza ... eddig ha valaki kellet megszerezted .... jah bocs Gei úrnő mellett ezt nem lehet igaz ?- mondta komolyan és elsétált.
- Nem az hogy nem lehet csak nem szeretném - mondtam Harukának kedvesen.
- Igazán sajnálom ezt Haruka kicsit elvakult aszem - sóhajtottam.
- Amúgy pár ismerősöm jár oda ... ha valami kell Sacukynak szólj majd bemutatlak neki ő az osztálytitkár .... bár most nem tudom hova tűnt - mondtam kedvesen.
|
|
|
|
Post by Hitomi-Ai Daishi on Dec 27, 2009 18:53:05 GMT 1
- Szia. - Hito is visszaköszönt. Aztán csak értelmetlenül pislogott a két személyre, mert egyáltalán nem értette, hogy miről van szó. Még hogy ő ennek az Ichirounak a barátnője? És hogy ő nem bánná? Meghiszi azt. Viszont jó lenne már olyan társaságába kerülni, akik értelmesen beszélnek...vagy legalább olyanokról, amit Hito is megértene. Mert ez a beszélgetés a két személy között teljesen oktalanul tört ki... vagyis semmi alapja nem volt.
- Hát... mindegy, ebből nem értek semmit. Mármint abból, amit összebeszéltetek ketten. De nem érdekes. Sacuky? Hát oké, majd bemutathatsz neki.... egyszer... ha majd megtalálod valahol. De lehet, hogy én is megtalálom... majd... úgy, ha mondjuk sorba megyek, és mindenkit végigkérdezek, hogy: Szia, Sacukyt nem láttad? De azt hiszem, akkor idiótának néznének. - első nevetése, mióta itt van az iskolában.
- Mindegy. Azért kösz... mármint egyrészt azt, hogy bemutatsz majd neki...úgy vélem, hogy ez segítség nyújtás akar lenni... másrészt pedig azt köszönöm, hogy szóba elegyedtél velem... úgyis untam magam.
|
|
|
|
Post by Ichirou on Dec 27, 2009 19:05:43 GMT 1
- Ha akarod végig kérdezem neked az embereket - mondtam nevetve mert hát amilyen hülye vagyok tényleg meg is tenném.
- Jah jó tanács szerintem GD-éket kerüld most mert elég lehangolóak egy percig voltam ott de elég is volt mint valami rossz sorozat ki csal meg kit, ki, kit gyanúsít úristen nem értem - mondtam mosolyogva.
- Igazán nincs mit nem szeretem ha valaki unatkozik ezért fázok rá mindig - mondtam kedvesen.
|
|
|
|
Post by Hitomi-Ai Daishi on Dec 27, 2009 19:42:48 GMT 1
A jó tanács bejött. Bár enm mintha eddig is tartotta volna a kapcsolatot GD-vel...sőt, egyáltalán nem is beszélgetett vele...talán egyik haverjával gyűlt meg a baja, mikor csak úgy átölelte a folyosón.
- GD-vel egyáltalán nem is beszélek. És egyáltalán, minek oda az a nagy felhajtás? Én meg nem csalok meg senkit... mert egyáltalán nem is akarok összejönni senkivel sem. Ha megtörténne, akkor sem csalakodnék. Ha pedig az is megtörténne, akkor ez van... ilyen az élet körforgása. Mert sose tudjuk, mikor jön el az igazi az életünkben... vagy egyáltalán létezik e olyan. - mikor Hito befejezte a beszédjét, a távolból megpillantotta ikertestvérét is, ahogy feléjük közeledik.
- Na, pont ez hiányzott: még egy belőlem. Ez az egy is sok. - és Hito ikertestvére épp oda is ért. Megint nem volt beszédes kedvében, meg egy kicsit zavarban volt, hogy nővére épp egy fiúval beszélget, ráadásul ő egyáltalán nem is ismeri. Szóval, róla tudni kell, nem annyira beszédes, meg kissé szégyellős is.
- 'Szia, Hito. Illetve...sziasztok. - köszönt kissé halk hangján.
- Szia. Ichirou, bemutatom az ikertestvéremet, Yoko-t. Yoko, ő itt pedig Ichirou, aki nem harap. Vagy harapsz? - a kérdésnél Ichiroura nézett, hogy erősítse meg ezt a nem szócskát.
|
|
|
|
Post by Ichirou on Dec 27, 2009 19:54:02 GMT 1
Sunyin elmosolyodtam.
- Harapok - mondtam viccelődve.
- Amúgy meg nem .... szeretek én mindekit kivéve akit nem ... és ezt most jól megmondtam - mondtam mosolyogva.
- Örülök hogy megismerhetlek Yoko - mondtam neki barátságosan mivel láttam elég félénk és sajnos GD-éket is láttam ami annyi tesz ők is engem szóval nagyon örültem nekik. Képtelenségnek találtam hogy 3 nap alatt sikerül, biztosra vettem hogy elveszítem ezt a fogadást de akkor Geit is, bár kitaláltam mit kellene csinálnom lehet nem kéne magam strapálni szimplán elmondom neki mit akarok és hát igen lepofoz nem olyan jó ötlet ez bár lehet ha megkérem hogy színlelje el, még sem akkor meg kiröhög és elmegy.
- Igazából majd szeretnék kérni tőled valamit - mondtam halkan.
|
|
|
|
Post by Hitomi-Ai Daishi on Dec 27, 2009 20:05:01 GMT 1
Hito is nevetett azon, ahogy Ichirou megnyilvánult. Yoko pedig csak nézte, hogy mi folyik itt...nos, legalább egy dologban ugyanolyanok a nővérével: nem mindig tudják, hogy miről van szó, s ilyenkor értetlenül néznek egymásra. Yoko persze észrevette a távolban azt a kis csapatot, akiket Ichirou is észrevett.
- 'Juj, juj, juj. - Yoko szimplán ilyeneket szokott mondani, ha valamit sejt... ez most is kijött rajta, de nem igazán érdekelte, ha megtörténik. Persze, amikor Ichirou a tárgyra tért, valami gyanús volt neki, de nem akarta megzavarni a kis beszélgetést.
- 'Öhm... Hito... ha nem bánod... odébbállok... majd úgyis találkozunk még...
- Hát persze, hogy találkozunk. Amúgy is megtalállak, bárhol vagy. - Hito szavaira pedig Yoko odébb is gördült a lábain...persze futva. Biztos megint az egyik új barátnőjéhez fut.
- Áh, ikrek... na, szóval. Akkor mit is akarnál tőlem kérni? Valami fontos?
|
|
|
|
Post by Ichirou on Dec 27, 2009 20:19:57 GMT 1
- Hát neked kevésbé - mondtam kedvesen majd Hitora néztem.
- Igazából te vagy az egyetlen reményem most ... mert elég nagy bajt csináltam magamnak ... bár kétlem hogy segítesz... bár megértem hisz neked ehhez semmi közöd - mondtam halkan.
- Az egyik ismerősöm fogadott velem és hát sok választásom nem volt mint hogy bele menni 3 napot adott .... hát igen nagyon utálhat az biztos ... na a lényeg 3 napot adott arra hogy járj velem magyarán hogy megcsaljam a barátnőmet amit nem szeretnék .... csak az a baj hogy egyszer már hála neki félre léptem de megfogadtam hogy többször nem .... ha elveszítem ezt a fogadást elmondja neki .... és ha az nem elég hogy Gei 100% hogy elhagy még a bátyja is kinyír az az GD úgy hogy ez nem kis baj számomra ... nem tudnál segíteni? - kérdeztem persze tudtam hogy nem fog így felálltam.
- Mindegy tudom hogy nem hülyeség ez az egész - sóhajtottam persze az egyik csaj hallotta.
'- Ichirou tiszta hülye vagy .... és ha elhagy mi van ? .... neked nem gond rögtön találsz mást mint eddig is - mondta mosolyogva.
- De nem akarok mást találni és kezdem unni hogy bármerre megyek egyfolytában a nyakamon lógtok .... mit nem éretek a nem szón ? - kérdeztem kicsit feszülten a csaj pedig rögtön el is ment.
|
|
|
|
Post by Hitomi-Ai Daishi on Dec 27, 2009 20:31:16 GMT 1
Elsőre nem esett le nagyon...és ekkor csak cukin bociszemekkel elkezdett pislogni, hogy most mi is van. Aztán persze leesett neki, hogy mit akarnak tőle kérni. Ezzel csak kihasználnák őt.
- Hm... szóval azt kéred tőlem, hogy tegyek úgy, mintha járnék veled, mindezt egy fogadás miatt? - Hito bólogatott magában, látszólag gondolkodott. Végülis azzal megsegítené új barátját.
- Jó embert fogtál ki te is. Örülj annak, hogy imádok színészkedni. Megsegítelek. Viszont ígérd meg nekem, hogy ebből nem lesz semmi komolyabb. - jó hamar döntött, meg kell hagyni. Persze, rá mindig lehet számítani, ha valakinek kell valami segítség.
- Csak annyit mondj, mit kell tennem.
|
|
|
|
Post by Ichirou on Dec 27, 2009 20:41:08 GMT 1
Már épp elakartam menni mikor Hito beleegyezett.
- Megígérem ... persze hogy ne érezd úgy hogy ezzel kihasznállak amit kérsz teljesítem.... bármi is legyen az - mondtam kedvesen.
- Hát ö kérdés hogy a mennyire vagy hajlandó színészkedni - mondtam kedvesen.
- Életmentő vagy ... tényleg nem gondoltam volna hogy ilyen jó fej vagy pedig nem is ismersz ... minden esetre azért bánnom vagyis nem bánom hogy nem találkoztunk előbb - mondtam viccelődve persze ő nem tudta miért mondom igazán szerencsés hogy nem akkor találkozott velem amikor tényleg mindenkit megszereztem akit csak akartam.
- Mesélhetnél magadról - mondtam kedvesen közben vissza ültem.
|
|
|
|
Post by Hitomi-Ai Daishi on Dec 27, 2009 20:57:02 GMT 1
Hito a tarkójára tette egyik kezét és elmosolyodott.
- Igazság az, hogy nem kérek semmit, én örömmel segítek másokon. A másik pedig, hogy minden hülyeségbe benne vagyok, szóval semmi akadálya nincs annak, hogy bármeddig elmenjek, ha színészetről van szó. - mondata közben végig vigyorgott. Aztán pedig abbahagyta, emrt elgondolkodott, hogy mit is meséljen magáról.
- Hát az jó hosszú lesz. De nem bánom. Nos, akkor.. hát anyám színész, apám pedig a TV-nek dolgozik. Van egy ikertestvérem, mint azt láthattad is. Sokban különbözünk, de hasonlítunk is. Például ha nem értünk valamit, akkor azt ugyanúgy pislogással reagáljuk le, meg értetlen tekintettel. Meg hááát... ő csendesebb, mint én, jól tanul. Én nem szeretek tanulni, és beszédesebb vagyok. Habár engem is előbb meg kell ismerni... túl közel azért nem szoktam magamhoz engedni senkit... habár így is megteszek mindent azokért, akiket szeretek. Életemben csak egyszer találkoztam még az igaz szerelemmel, de annak is vége, ennek ellenére még jó barátok vagyunk a sráccal. A szavak és tettek embere vagyok. Mindenkinek megmondom őszintén és nyíltan a véleményem a szemébe, a következmények nem érdekelnek. Mivel szókimondó vagyok, így tényleg mindent kimondok, amire gondolok. Nem pletykálok, hisz az már nem az én műfajom. Igazi drámakirálynő vagyok, jól meg tudok játszani bármit, de nem csak ezért, hanem ezért is, mert valóban szeretek színészkedni, és érdekel is. Amolyan laza stílus vagyok, nem nagyon szeretek tanulni, főleg a fizikát és a kémiát utálom. Egyébként ha megismernek, akkor nagyon kedves tudok lenni, és önfeláldozó. És... nem rég költöztem Tokióba. Ha pedig fiúkról van szó, nem lehet olyan könnyen elnyerni a szívem...nekem bizonyítani is kell, hogy szeretnek. Egyáltalán nem is az illető pénzére megyek, vagy arra, hogy hogy néz ki, hanem arra, hogy mi van belül. Persze azért a külseje se legyen annyira lehangolt. Röviden ennyi. Vagy akarsz még tudni valamit?
|
|
|
|
Post by Ichirou on Dec 27, 2009 21:10:06 GMT 1
Végig hallgattam Hito-t majd kedvesen rámosolyogtam.
- Szerintem Yuzuru tudta hogy nem lehet téged könnyen megnyerni mert elég maga biztos volt . - mondtam mosolyogva.
- De azért ha nagyon szemét lennék eltudnák veled hitetni bármit elég jártas vagyok hála a nővéremnek aki csak a rosszra tanított már elég régóta és sikeres elérte hogy a jó fiúból rossz legyek mivel nem kevés nő ügyem volt és a vicces az volt hogy akiket nem akartam nem is tudtak egymásról és azért az nem kis dolog .... de be kell látni hogy elég szemét dolog viszont páran még mindig nem tudják felfogni hogy más nem akarok olyan lenni mint kb 1 hónappal ezelőtt és ezt könnyen kitudják használni az olyanok akik keresztbe akarnak tenni most is ez miatt szívok - sóhajtottam majd hátra dőltem.
- Ha valakivel valami gondod van szólj megoltjuk - mondtam mosolyogva.
|
|
|
|
Post by Hitomi-Ai Daishi on Dec 27, 2009 21:19:43 GMT 1
No, tessék...megint ezek a bociszemek, és megint ez a pislogás. Nem érti... tényleg kezdi elveszíteni minden egyes kerekét, a négyből már csak kettő maradt, az biztos.
- Gondom? Egyelőre nincs gondom senkivel sem. Majd ha lesz, akkor szólok. De azért lenne egy kérdésem: Ugye, attól, hogy most meg kell játszanom az újdonsült barátnődet, ettől még ez nem fog változtatni semmit sem a jelenlegi barátságunkon? Már ha lehet azt mondani, hogy barátok vagyunk. Mert úgy vélem, ha már így megismertük a másikat, akkor azok vagyunk. Szóval? - a kérdés jogos... mert történt már vele párszor egy ilyen eset.
|
|
|
|
Post by Ichirou on Dec 27, 2009 21:27:14 GMT 1
- Persze barátok vagyunk - mondtam majd gyengéden átkaroltam Hitot persze tudtam hogy Yuzuru figyel és elég dühös is mivel a látszat szerint vesztésre állt.
- Nem változik semmi - mondtam mosolyogva majd közel hajoltam Hitohoz.
- Ha esetleg Gei gyanakodna hogy miért vagyok veled akkor jobb ha azt mondod hogy a rokonom vagy mert egy csaj márt próbált neki keresztbe tenni és nem igazán úszta meg ... de nyugi vigyázok rád - mondtam halkan majd gyengéden megsimogattam az arcát és ismét hátra dőltem .
- Remélem hamar vége lesz a rendezvénynek - mondtam kedvesen.
|
|
|
|
Post by Arisa Ikina on Dec 28, 2009 20:14:49 GMT 1
Mikor beértem a suliba a D folyosó fele vettem az irányt. Ott megcéloztam az egyik padot és elővettem a könyvemet. Kinyitottam majd folytattam az olvasását.
~ Rég voltam suliba. Remélem azért még megismernek.~ - gondoltam.
|
|
|
|
Post by Takeda Houjo on Dec 28, 2009 20:28:11 GMT 1
- Jól van Kaiji nekem mindegy mit csinálsz ... nyugodtan kövess ..... majd rájössz hogy ehhez semmi közöm - mondtam komolyan majd Yuzuruhoz sétáltam.
'- Nézd csak ott a csajod - mondta Yuzuru mosolyogva.
- Ahha látom - mondtam egyszerűen de nem mentem oda ennek több oka is volt közbe 2 fiú sétált a végig a folyosón és oda mentek Arisához.
''- Szia szivi - mondta az egyik majd átkarolta erre azért már felfigyeltem bár nem feltűnően de mikor leakarta smárolni oda mentem.
- Bocs hogy megzavarlak titeket...de örülnék ha leszállnátok Arisáról - mondtam komolyan.
"- Mert mi lesz ha nem ? - kérdezte az egyik fenyegetően.
'- Jobb ha nem tudod - mondta Yuzuru mosolyogva erre felállt a fiú és elég közel jött ám az igazgató pont ekkor fordult be a folyosóra és a fiú inkább elsétált.
- Na haragudj Arisa ... hülye voltam - mondtam halkan közben Yuzuru vette a lapot és elment.
|
|
