|
Post by Yuriko on Sept 28, 2010 6:58:25 GMT 1
~ Nocsak, beszélgetünk tényleg! És nem én vetem fel az újabb és újabb témákat. Mi lehet e mögött? Jobban megnéztem magamnak Sayakát. Nem néz ki rosszul, csak vagy tíz évvel idősebbnek, mint a kora. De aztán a méregetést felcseréli a kíváncsiság, ahogy meghallom a ma esti eseményt. - Milyen verseny? - kérdezek vissza, s abbahagyom a cihelődést, hogy meghallgassam a választ. Mondjuk aranyos, hogy ennyire félt az éjszakai élettől, de odahaza én voltam az, aki miatt nem mindenkinek volt tanácsos az utcán sétálgatni.
|
|
|
Post by Sayaka on Sept 28, 2010 16:28:18 GMT 1
- Gyorsulási verseny, és elég durva - néztem Yurikora, sunyi mosollyal. - És az információim szerint, ma egy elég veszélyes ember is részt vesz - mondtam bár halkan ez volt az egyik ok amiért, szóltam az utcai mászkálásról. - Amúgy, gratulálok a dogádhoz - tettem hozza.
|
|
|
Post by Yuriko on Sept 28, 2010 16:47:01 GMT 1
Megrántottam a vállam. Kortársaimmal ellentétben a technikai sportok nem annyira érdekeltek. AZ esti buli már el is vesztette az érdekességét nálam. - Dogám? Ez csak bátorítás volt, azt hiszem. Nem hinném, hogy a továbbiakban tudom tartani ezt a színvonalat, hacsak nem töltöm minden szabad időmet tanulással. - felelem sóhajtva. - De persze ez nincs szándékomban. Élni is kell valamikor.
|
|
|
Post by Sayaka on Sept 28, 2010 18:20:18 GMT 1
- Akkor tanulj - vágtam rá. - Én is tanulnék de nincs rá időm - mondtam egy kis gondolkozás után.Körül néztem, hogy van-e erre bárki. - Mond csak, holnap nem lenne kedved egy kis "bulira" ? - megálltam előtte, ezzel akadályozva, hogy tovább menjen.A folyosó vége felé, már túl sokan voltak ahhoz, hogy rákérdezek erre.
|
|
|
Post by Yuriko on Sept 28, 2010 18:30:54 GMT 1
~ Na, álljunk csak meg! ez az én szövegem! Megint megnézem magamnak a lányt újra. Most ki akar velem kezdeni? Mit is mondott Sayu? Ki is ő a bandán belül? ~ Satayu, Gei, Tatsuya ... - ötlik fel bennem a három név. Ez a lány meg ... Sayaka. Akkor nem is róla beszélt Sayu? Annyi név és információ ömlött rám így első nap, hogy már teljesen összezavarodtam. - Vagy őt később említette? Míg én hezitálok, más meg válaszra vár. - Milyen buli? - kérdezek vissza. Mondjuk nincs sok esélyem, hogy apám kienged a markából, maximum, a mai jó jegyek hozhatnak enyhülést. Szóval amúgy is csak elméleti lehet az érdeklődés részemről.
|
|
|
Post by Sayaka on Sept 28, 2010 19:19:56 GMT 1
- Hát ha eljössz meglátod - mondtam titokzatosan. - Persze, ha inkább apucival ülsz otthon a könyvek felett, én megértem mert, hogy a tanulás fontos - mondtam megértő jó barátot játszva.Nem álltam még el az útjából mert, még nem kaptam választ.
|
|
|
Post by Yuriko on Sept 28, 2010 19:54:30 GMT 1
A kijelentés bosszantott, s érezhető volt, hogy az önérzetemre akar játszani. - Jelen helyzetemben nem igazán rajtam múlik, hogy el tudok-e menni, vagy sem. Persze ellóghatnék akkor is, ha nem enged. De akkor igen szűkös zsebpénzadagon kéne tengődnöm az elkövetkező hónapokban, s ezt egyetlen buli sem éri meg, akármilyen jó is, így látatlanba meg pláne nem. Most talán elárul többet, bár ettől függetlenül még mindig valószínűbb, hogy nem tudok elmenni.
|
|
|
Post by Ichirou on Sept 28, 2010 20:17:00 GMT 1
- Hát köszönöm szépen ez rendes tőled pedig te voltál az utolsó esélyem csak benned bíztam és most csalódtam - mondtam gyerekesen. A következő kérdése meglepett és ezen kicsit elgondolkodtam. - Ha eddig nem csaltam meg akkor nyilván való - mondtam egy halvány mosoly kíséretében . - Persze ez semmit nem jelent hisz csak leléptem szóval mindegy - mondtam kedvesen.
|
|
|
Post by Sayaka on Sept 28, 2010 20:35:00 GMT 1
- Jó nem kell kifogás.Nem vagy túl bevállalós, na nem baj, én csak megkérdeztem. Gondoltam hát ha van kedved de ha nincs, nem baj mint már mondtam csak egy mezei kérdés ennyi - mondtam egyszerűen majd elálltam az útjából mert, úgy tűnt, hogy már le is zártuk ezt a témát, hisz nyilván valóan nincs hozzá kedve.
|
|
|
Post by Yuriko on Sept 28, 2010 20:46:21 GMT 1
Nem, nem fog felhúzni ezzel. Fújtam egyet, aztán csak azért is higgadtan és mosolyogva folytattam. - Nézd, ha saját akaratomból valamihez kedvem van, akkor elképzelhető, hogy szembemegyek az apámmal, esetleg mással is. De az ismeretlenért nem. Nincs rá okom. - más dolog a bevállalósság, és más az eszetlenség. Legalábbis az én olvasatomban. - De ma elég jó jegyeket viszek haza. Elképzelhető, hogy lesz némi enyhülés az otthoni viszonyokban. Majd holnap megmondom. Azzal felkaptam a táskámat, és most már valóban menni készültem. Nem, engem nem vezet senki az orromnál fogva, és nem csavar az ujjai köré. A magam ura maradok, és csak a saját döntéseimért, és vágyaimért akarok bajba keveredni, illetve azért sem, de azért megteszem, ha éppen úgy hozza a lépés.
|
|
|
Post by Sayaka on Sept 28, 2010 20:56:41 GMT 1
- Ezért jó szülök nélkül élni - mondtam sóhajtva. - Hát ha nem jössz, nem tudod mit hagysz ki mert, nem minden napi dolog - Yuriko mellé sétáltam. - Már menekülsz is tőlem ? bocs, nem akartam rámenős lenni - mondtam mosolyogva. - Csak szeretem volna haverkodni, persze amint látom te erre nem igazán vagy vevő. - sóhajtottam.
|
|
|
Post by Yuriko on Sept 29, 2010 7:17:11 GMT 1
- Elnézést, nem akarlak levakarni magamról, vagy udvariatlan lenni. - felelem sokkal szelídebben. - De ez az első napom itt, nem ismerek senkit, de az a kevés, amit a diákokról hallottam arra int, hogy legyek óvatos. Ez nem az én világom. Nem vagyok sztár, vagy modell, és egy számomra idegen országban fogok élni, ahol eddig csak heteket töltöttem el. Nem a haverkodással van a baj, csak éppen minden új, nem találom a helyem, és mindenki eléggé furcsa. És hiányoznak a régi haverjaim, akiket lehet, hogy soha többé nem fogok látni. Hiányzik Amerika, és még az anyám is hiányzik, bár ezt nem gondoltam volna mondjuk egy hónapja, amikor majd minden együtt töltött percünk veszekedéssel telt. De ezeket már nem fogom kimondani, mert az már nyafogásnak hatna.
|
|
|
Post by Sayaka on Sept 29, 2010 16:04:22 GMT 1
- Hé, én sem vagyok se modell, sem sztár. - nevetem mikor a sztár ''részlegre" értünk. - Talán, egy hónapja jöttem ide Tokióba.Leginkább anyám miatt - ez úgy hangzott mintha jóba lennék vele pedig egyáltalán nem. - A másik pedig, hogy porig alázzam a kis sztárokat, akik sokat képzelnek magukról - mondtam gonosz vigyorral. - Az iskolán belül, talán csak Dinával van közös témám, bár mióta ő is sztár jobb dolga is van. Mint például, az iskola legszemetebb alakjával flörtölgetni - sóhajtottam. - De nem is tartalak fel tovább, gondolom már így is eleged van belőlem ami érthető.Olyanra akarlak rá venni, amihez nincs kedved meg apád sem enged el meg mert, jobb szereted a békességet, ami nem baj.Én attól még annak a híve vagyok, hogy egyszer élünk, szóval buliz ameddig csak lehet - az elején kissé lehangolt voltam de a végén már mosolyogtam ez lehetne aféle mottó is.
|
|
|
Post by Dina on Sept 29, 2010 17:49:48 GMT 1
- Egy jó tanács. Ne bízz bennem.- mondtam nevetve. - Hát, ha valóban ennyire szereted, akkor szerintem nem okoz nagy gondot neked ez a sok probléma Gei körül. Mármint az idegbeteg apja stb..- mondtam nevetve. - Nos azt hiszem, nem tartalak fel tovább. Biztosan van jobb dolgod is, mint velem társalogni.- mondtam kedvesen, majd felvettem a táskámat , és kisétáltam a terembõl, majd kint leültem egy padra, és hallgattam az MP3 lejátszómat.
|
|
|
Post by Yuriko on Sept 29, 2010 19:43:33 GMT 1
- Nem, nem, egyáltalán nem! - rázom meg a fejem gyorsan. - Nincs elegem belőled. Illetve egyáltalán nem tartasz fel, és igazán kedves tőled, hogy meghívtál. De talán kicsit még korai. Ott álldogálni egy buli közepén, ahol a legrégibb ismerősömet is csak egy napja ismerem, és nem váltottunk többet, mint tíz-húsz mondatot ... nem, ehhez valóban nincs kedvem. - Esetleg meghívhatlak egy sütire, vagy teára egy cukrászdába, vagy ilyesmi? Már Sayutól is megkérdeztem, de ő végül is nem válaszolt rá semmit, mert jöttek azok a patkányok, és a kérdés elsikkadt. Egyik lányra sem akarok lecsapni, csak beszélgetni, megtudni ezt-azt a suliról, ahová járni fogok.
|
|