Okusawa Kórház

[Yasuo Ikari]

- Bizony-bizony öreg.- mondtam nevetve.
- Hát te tudod öreg. Akkor ázz el.- mondtam vigyorogva.
- Na jól van, nem hergellek tovább.- mondtam mosolyogva.
- Remélem, hogy igazad van ,és tényleg nem esikbaja.- mondtam, és beültem a kocsiba.

[Ichirou]

Miközben Yasos elment én is felálltam és mivel hátat fordított nem látta hogy bemegyek a kórházba és felmentem egy emeletet és besétáltam az egyik szobába majd leültem egy lány ágya mellé.Chiyu már lassan egy éve komában volt és hát semmi esély nem volt rá hogy magához térjen az orvosok azt mondták agy halot de én még sem hagytam hogy megöljék azzal hogy lekötik a gépekről talán hittem még a csodákban bár már egyre kevésbé.

[Yasuo Ikari]

Az utolsó pillanatban észre vettem, hogy Chizuru bemegy a kórházba. Elindultam utána, de valaki rám ugrott hátulról, és leterített. Szerencsére a puha pázsitra estem.
Csak akkor vettem észre, hogy ki az, mikor feltápászkodtam.
- Mit keresel te itt?- kérdeztem meglepõdve Kanamétól.
Kaname a kishúgom , és nem tudtam, hogy mit, vagy kit keres itt.
- Jaj Yasuo! Csak nem azt hitted, hogy majd ölbe tett kézzel ülök otthon, miután megtudtam, hogy kórházban vagy? Talán zavarlak?- kérdezte komolyan.
- Nem, dehogy, csak kissé meglepett, hogy itt vagy.- mondtam.
- Ha nem baj, akkor volna egy kis dolgom, de ha akarsz, velem jöhetsz.- mondtam, és elindultam fel a lépcsõn.
- Természetesen megyek, nem akarom, hogy bajod essen. Így is kis híján kinyírtad magad.- mondta feszülten.- Ilyen sokat ér neked Niya?- kérdezte meglepetten. Ezen a kérdésén én is meglepõdtem, de azán eszembe jutott, hogy õ nem tud semmit a nem rég történtekrõl.
- Tudod Kaname... Én már nem Niyát szeretem.- mondtam. Kaname értetlenül nézett rám.
- Dehát akkor mégis kit?- kérdezte.
- Ez egy hosszú történet szóval...
- Van idõm bõven.- vágott a szavamba
- Hát jó... Tudod szakítottam Niyával... És találkoztam Sacukyval. egy nagyon aranyos lány. Majd ha tisztázódnak a dolgok, akkor bemutatlak neki.- mondtam, miközben sétáltunk fel a lépcsõn. Úgy döntöttem, hogy megkímélem a részletektõl.
Értem... Az a Sacuky, akivel Tatsuya járt?- kérdezte kis töprengés után.
- Pontosan.- mondtam. Nem akartam jelenleg Tatsuyáról beszélni, de nem is kellett, mert Kaname nem kérdezõsködött tovább.
Hát... Niya is aranyos lány volt... de te tudod.. a te életed.- mondta, ekkor elértük a folyosót.
- Hidd el... Sacuky is nagyon kedves lány..- mondtam. Nem tudtam, hogy hova ment be Ichirou. Csak úgy benyitottam az egyik szobába. Pont eltaláltam azt a szobát, ahol Ichirou volt.
Egy látszólag kómában lévõ lány feküdt mellette.
Kaname Ichirou elé lépett, és közel hajolt hozzá.
- Szia. Kaname vagyok. Te biztosan Ichirou vagy. Sokat hallottam már rólad a suliban lévõ lányoktól. Szinte mind rólad beszél.- mondta suttogva. Illetlenségnek tartotta, ha egy beteg ágya mellett hangosan beszél. Elmosolyodtam, és nem sok hiányzott, hogy nevetni kezdjek. Hát igen... A drága Ichirou elsõsorban a lányok közt népszerû.
- Lehet, hogy ez kissé sértõ volt. Bocsánat. Csak tudod te inkább a lányok körében vagy ismert...- mondta halkan, de nem akarta folytatni.
Megint majdnem nevetni kezdtem.
- Talán nem illõ ilyet kérdeznem, de ki õ?- kérdezte suttogva az ágyon fekvõ lányra nézve.
Erre a kérdésre én is felfigyeltem.

[Ichirou]

- Barátnőm vagyis volt barátnőm húga - mondtam majd felálltam az igazság hogy nem a húga ha nem a lány a volt de ne gondoljon senki rosszra nem én vagyok az apja.
- A nővére meghalt a szülei pedig sokkal régebben. - mondtam.
- Nem én Chizuru vagyok - mondtam komolyságot színlelve
- De kösz az infot de Ichirou tud róla de azé átadom neki - mondtam mosolyogva egész jól bírtam nevetés nélkül.
- De azért örülök a szerencsének Kannabel - mondtam kedvesen.

[Yasuo Ikari]

Halványan elmosolyodtam, de mint láttam, Kaname is mosolyogni kezdett.
- Tudom, hogy te vagy az Ichirou. Már láttalak régebben.- mondta nevetve.
- Mellesleg én nem Kannabel, hanem Kaname vagyok. - mondta nevetve.

[Ichirou]

- Hmm igazán ? - kérdeztem mosolyogva majd felemeltem a lányt és kivittem a teremből.
- Lebuktam akkor most elkel tüntetni a szemtanukat - mondtam nevetve és még minidg nem tettem le a lányt.
- Kannabel - tettem hozzá nevetve.

[Yasuo Ikari]

Halványan elmosolyodtam Ichiroun, és amint láttam Kaname is mosolygott. Miután kimentek a szobából, én leültem a székre, és a lányt néztem.
// Eközben odakint //
Kaname felnevetett azon, hogy Ichirou a karjaiban tartja. Kissé megijedt, hátha Ichirou elejti, így átkarolta a nyakát.
És mégis hogyan akarsz megszabadulni a szemtanúktól?- kérdezte mosolyogva Kaname.
- Még mindig Kaname vagyok, Chizuru.- mondta Kaname nevetve.

[Ichirou]

- A szemtanuktól úgy kell megszabadulni hogy ... - mondtam majd letettem és az orrára tettem az ujjam.
- Meghívjuk valamire hogy ne árulkodjanak - mondtam nevetve.
- Na de mire ? - kérdeztem kedvesen a lánytól.

[Yasuo Ikari]

- Hmm... hát nekem most jól esne egy zöldalmalé.- mondta Kaname mosolyogva.
- Mellesleg... te régebben tényleg több csajjal jártál egyszerre?- kérdete gyerekes kíváncsisággal. Ha másról nem is, akkor errõl ismerték meg egyesek Ichirout.

[Ichirou]

- Fél sulival.Kielégítő volt a válasz ? - kérdeztem nevetve majd leindultunk mivel lent volt egy bűfé így vettem Kanamének amit akart.
- De Gei miatt nem játszom ezt bár ha ezt játszanám már nem élnék a bátyja elég gyilkos természet - mondtam mosolyogva.Közbe kint feltűnt egy elég furcsa fickó aki fegyvert fogott reikohoz közben beült a kocsiba.
'- Elviszlek kicsit kocsikázni - mondta a fickó komolyan.

[Yasuo Ikari]

- Az aztán durva.- mondta Kaname csodálkozva.
- Hát igen... Satayu, vagyis GD elég... félelmetes.- mondta Kaname nevetve.
- Mégis hogyan csinálod, hogy ne jöjjenek rá?- kérdezte kíváncsian, ekkor észre vette a fegyveres alakot, és egy lányt.
- Ez Yasuo kocsija.- mondta kis gondolkodás után.

[Ichirou]

Megfordultam a kocsi épp ekkor kezdett el tolatni persze közben megkötözte Reikot úgy hogy ne tudjon kiszabadulni.
- Francba - mondtam majd ki siettem de észre vett az alak így kishíján elütött majd csikorgó kerekekkel indult el.
- Hát ez remek - mondtam miközben a fejemet fogtam.

[Yasuo Ikari]

Csikorgást hallottam lentrõl, így lesiettem.
Észre vettem, h egy alak épp elhajt a kocsimmal.
- A rohadék lenyúlta a verdámat.- mondtam dühösen.
- Az enyém itt parkol nem messze...- mondta Kaname.- Mióta...-
- Hogy mióta van kocsim?- vágott a szavamba Kaname. Én csak bólogattam.- Hát tudod.. te elvitted a sajátod, nekem meg mennem kellett vlmivel így kaptam egy sajátot.- mondta Kaname, majd odaadta a kulcsot, és elindult a kocsi felé.

[Ichirou]

- A rohadt kocsival vagy elfoglalva ? Bent ül Reiko is - mondtam dühösen.
- És hogy találjuk meg a kocsit ? - kérdeztem ekkor eszembe jutott valami.
- Van GPS a kocsiban ? - kérdeztem komolyan.

[Ryota]

Mielőt Kaname a kocsiához mehetett volna valaki elkapta hátulról és egy pisztolyt fogott a fejéhez közben Yasuo kocsija vissza jött és egy pilanatra megállt e közbena másik ficko a kocsihoz sétált a lánnyal és berángadta majd megkötözte.
- További szép napot fiúk és üdv ismét Ichirou - mondta Ryota nevetve majd amint beszállta haverja elindultak.A kocsi kikanyarodott az utcából és felgyorsult tehát Reikonak esélye sem volt kiszállni.
- Múltkor láttalak Rennel a kluban - mondta egyszerűen Reiko nem ismerhete viszont Ichirou és Satayuék nagyon is jól így tudhatják hogy nem tréfál soha.Nos igen Ryota vissza tért bár mindenki azt hitte meghalt úgy tűnik még sem.Reikohoz fordult majd levette a napszeművegét és elővette egy tűt majd beadott Reikonak egy szert amitől elkábult ezután Kanamét is elkábították.