Post by GD/G-Dragon on Nov 27, 2009 10:20:46 GMT 1
Amint hazaértem azonnal egy szolgálót kerestem aki látta Geit.
'-Úrfi..mióta hazaért...bement a fenti fürdőbe...azóta nem láttuk...-Mondta a szolgálónő. Azonnal fel siettem a második emeletre és Gei fürdőszobája felé vettem az irányt. Vízcsobogást lehetett hallani de semmi mást.
-AJ!Gei bent vagy?!-Kérdeztem az ajtóhoz tapadva.
-Gei válaszolj vagy..bemegyek..-Mondtam de semmi válasz nem jött csak a víz csobogása. Lenyomtam a kilincset ám az ajtó nem nyílt. Bezárta.
-Gei!-Ordítottam. Próbáltam átharsogni a víz csobogását. Hátha nem hallotta meg...persze ezt csak a magam megnyugtatására próbáltam. Ezután hátrébb léptem és berúgtam az ajtót. Az ami fogadott elég de ja vu érzést keltett bennem. A csempe véres volt egy részen... a víz pedig vérrel keveredve pirosas árnyalatban folyt le. Végtelen hosszú időnek tűnt ez a pár másodperc..meg sem bírtam mozdulni, egyszerűen nem akartam látni. És nem is akartam elhinni. Nem akartam belegondolni,hogy most amikor visszakaphattam újból elveszítem. De most már örökre. Amint végre magamhoz tértem odamentem a zuhanyzóhoz és közben odaszóltam a szolgálóknak.
-Hívjatok mentőt! A francba már!-Mondtam dühösen. Ők azonnal rohantak mentőért. Közben a karomba vettem Geit. Az egyik szolgáló lány elzárta a vizet és adott egy törölközőt. De ennél a baj sokkal nagyobb volt. Gei arca tiszta vér volt. Azonnal egy szemben lévő szobába vittem Geit és lefektettem egy ágyra. Nemsokára már meg is találtam honnan patakzik a vér. A homlokánál kezdve egy jó darabon megrepedt a feje. Valószínűleg el eshetett és beverte a fejét. A vállán is volt egy kis seb és a lábán is. De engem a fejsérülés jobban aggasztott.
-Kitartás hugi...-Mondtam halkan. Már halottam a szirénázó autókat. Úgy viszik majd el őt is tőlem ahogy anyámat. Közel hajoltam Geihez,hogy halljam lélegzik e egyáltalán. Akár a pulzusa a légzése is nagyon gyenge volt. Akkor a szobába 2 mentős fickó lépett be. Azonnal hátrébb léptem és ők igyekeztek ellátni Gei sebeit. Engem leküldtek a nappaliba. Megittam egy kávét és legalább 1 doboz cigit elszívtam a fél óra alatt amíg a mentősök fent voltak. Egyszer újra kellett éleszteni Geit. Mikor lejöttek az orvos oda jött hozzám.
'-Satayu úrfi. Gei kisasszonyt azonnal a kórházba szállítják. Még nem tudjuk mi volt az ok de itt van a rendőrség és már nyomoznak is. Mindent megteszünk a kisasszonyért. De a vérvesztesége jelentős...-Mondta az orvos. Ezután elmentek. Nem sokkal később átöltöztem...hiszen véres és vizes ruhában nem éppen szerencsés mutatkozni majd én is kocsiba szálltam és szóltam minden alkalmazottunknak,hogy ügyeljen az újságírókra. Nem akarom,hogy ebből nagy hírt csináljanak. Bár úgyis megszagolták már,hogy gond...ahányszor Sumida negyedébe rendőr és mentő érkezik ők azonnal sereglenek ide. A hátsó ajtón távoztam és beszálltam a kocsiba majd követtük a mentőt. Ahogy sejtettem mint hiénák a friss húsra úgy érkeztek az újságírók a házunk elé. Kamerákat is láttam meg tudósítókat. És persze mindenki az autót fényképezte amiben ülök.Még szerencse,hogy full fekete így nem láthattak sok mindent belőlem. De ez nekik már épp elég ahhoz,hogy megformáljanak valami kitalált sztorit.
//Chūō/St. Luke Kórház//
'-Úrfi..mióta hazaért...bement a fenti fürdőbe...azóta nem láttuk...-Mondta a szolgálónő. Azonnal fel siettem a második emeletre és Gei fürdőszobája felé vettem az irányt. Vízcsobogást lehetett hallani de semmi mást.
-AJ!Gei bent vagy?!-Kérdeztem az ajtóhoz tapadva.
-Gei válaszolj vagy..bemegyek..-Mondtam de semmi válasz nem jött csak a víz csobogása. Lenyomtam a kilincset ám az ajtó nem nyílt. Bezárta.
-Gei!-Ordítottam. Próbáltam átharsogni a víz csobogását. Hátha nem hallotta meg...persze ezt csak a magam megnyugtatására próbáltam. Ezután hátrébb léptem és berúgtam az ajtót. Az ami fogadott elég de ja vu érzést keltett bennem. A csempe véres volt egy részen... a víz pedig vérrel keveredve pirosas árnyalatban folyt le. Végtelen hosszú időnek tűnt ez a pár másodperc..meg sem bírtam mozdulni, egyszerűen nem akartam látni. És nem is akartam elhinni. Nem akartam belegondolni,hogy most amikor visszakaphattam újból elveszítem. De most már örökre. Amint végre magamhoz tértem odamentem a zuhanyzóhoz és közben odaszóltam a szolgálóknak.
-Hívjatok mentőt! A francba már!-Mondtam dühösen. Ők azonnal rohantak mentőért. Közben a karomba vettem Geit. Az egyik szolgáló lány elzárta a vizet és adott egy törölközőt. De ennél a baj sokkal nagyobb volt. Gei arca tiszta vér volt. Azonnal egy szemben lévő szobába vittem Geit és lefektettem egy ágyra. Nemsokára már meg is találtam honnan patakzik a vér. A homlokánál kezdve egy jó darabon megrepedt a feje. Valószínűleg el eshetett és beverte a fejét. A vállán is volt egy kis seb és a lábán is. De engem a fejsérülés jobban aggasztott.
-Kitartás hugi...-Mondtam halkan. Már halottam a szirénázó autókat. Úgy viszik majd el őt is tőlem ahogy anyámat. Közel hajoltam Geihez,hogy halljam lélegzik e egyáltalán. Akár a pulzusa a légzése is nagyon gyenge volt. Akkor a szobába 2 mentős fickó lépett be. Azonnal hátrébb léptem és ők igyekeztek ellátni Gei sebeit. Engem leküldtek a nappaliba. Megittam egy kávét és legalább 1 doboz cigit elszívtam a fél óra alatt amíg a mentősök fent voltak. Egyszer újra kellett éleszteni Geit. Mikor lejöttek az orvos oda jött hozzám.
'-Satayu úrfi. Gei kisasszonyt azonnal a kórházba szállítják. Még nem tudjuk mi volt az ok de itt van a rendőrség és már nyomoznak is. Mindent megteszünk a kisasszonyért. De a vérvesztesége jelentős...-Mondta az orvos. Ezután elmentek. Nem sokkal később átöltöztem...hiszen véres és vizes ruhában nem éppen szerencsés mutatkozni majd én is kocsiba szálltam és szóltam minden alkalmazottunknak,hogy ügyeljen az újságírókra. Nem akarom,hogy ebből nagy hírt csináljanak. Bár úgyis megszagolták már,hogy gond...ahányszor Sumida negyedébe rendőr és mentő érkezik ők azonnal sereglenek ide. A hátsó ajtón távoztam és beszálltam a kocsiba majd követtük a mentőt. Ahogy sejtettem mint hiénák a friss húsra úgy érkeztek az újságírók a házunk elé. Kamerákat is láttam meg tudósítókat. És persze mindenki az autót fényképezte amiben ülök.Még szerencse,hogy full fekete így nem láthattak sok mindent belőlem. De ez nekik már épp elég ahhoz,hogy megformáljanak valami kitalált sztorit.
//Chūō/St. Luke Kórház//
