Házak

[Gei/AJ]

Ichirounak köszönhetően elaludtam. Nagyon jól esett, hogy melettem van. Végre...egy éjszaka rémálmok nélkül.

Reggel úgy éreztem majd kirobbanok az energiától. Végre már hetek óta elősször aludhattam egy jót. Kikeltem az ágyból majd felöltöztem, kisminkeltem magam és beállítottam a hajam. Ma reggel ezt a hónapot nézve csúcsot döntöttema fittséggel. És ugyebár a kipihent emberek szebbek is, most nem kellett a szemem alatti karikák eltüntetésével sem közdenem. Király. Miután kiválasztottama megfelelő ruhadarabokat a hozzájuk tökéletesen illő kiegészítőkkal visszamentem a szobámba. A táskám és a napszemüvegemet az asztalra raktam majd az ágyam szélére ültem, lehajoltam és adtam egy puszit Ichirou arcára.
-Jó reggelt drágám.-Suttogtam majd felegyenesedtem és megsimogattam Ichirou arcát.
-Köszönöm.-Mondtam mosolyogva. Végre kialudtam magam és ezért kimondhatatlanul hálás voltam neki.
//Vasútállomás//

[Ichirou]

- Neked is jóreggelt - mondtam halvány mosollyal majd átöleltem és megcsókoltam.
- Látom ma elég fitt vagy ennek örülök - mondtam mosolyogva.
- Mit köszönsz ? - kérdeztem mivel nem igazán tudtam mire érti.

[GD/G-Dragon]

-ÁÁh nyertem. Már megint.-Mondtam mosolyogva. Ekkor leparkolt a kocsi a villánk perkolójába és kiszálltam. Miután Lilith is kiszállt a kocsi elhajtott a fedett parkolóba. Elsétáltunk a medence mellett amit most az a bizonyos üvegfedél fedett amit a bulikon táncparkettnek használunk. Besétáltunk a hátsó bejáraton. Levettem a cipőm meg a felsőm és leraktam egy kicsi szekrény tetejére.
-Szép napot úrfi.Kisasszony.-Mondta az egyik szolgálólány, meghajolt és már el is vitte a cuccaimat. A hangja úgy kongott a hatalmas üres házban mintha egy kupolában lennénk. Szokatlan csend volt...de ezt betudtam apám nyomasztó jelenlétének. Felsétáltunk a lépcsőn majd jobbra fordultunk az emlékfel mentén sétálva elértünk a szobámba.

[Thaio Lilinett]

-Hát jó.
Inkább hagytam a fenébe, ezt acsatát már úgy is elvesztettem. Meg amúgy is rátapintott arra a pontra amit nem tudok uralni. Miután megérkeztünk, egy kicsit nyitva maradt a szám, mert valóban minden sokkal nagyobb volt mint nálunk. Hát hiába, ilyen az õ élete. Mikor beléptünk a házba levettem a cipõmet és sétáltam GD után. Bólintottam a szolgálónak, majd nézelõdni kezdtem. Érdekes és ízléses ház volt jó sok látnivalóval. Szólni sem mertem mert eg kicsit feszült volt a csend a házban, sõt néha még a lépteimet is hallottam. Mikor beértünk a szobájába egybõl az ágya felé startoltam és leültem.
-Hát... igaz, hogy a tiéd nagyobb de az enyém kényelmesebb.
Nyújtottam rá a nyelvemet.

[GD/G-Dragon]

-Hát ezt nem tudhatod. Ki kéne próbálni nemde?-Kérdeztem mosolyogva.
-Szükséges a nagy ágy. Másképp, hogy férnénk el rajta többen.-Mondtam egyszerűen majd levettem a felsőmet és odasétáltam a gardróbhoz. Bedobtam a szennyesbe a felsőm. Előszedtem egy másik nadrágot meg alsót és kisétáltam a gardróbból.
-Hát érezd magad otthon. Én lezuhanyzok aztán jövök.-Mondtam majd kisétáltam a szobámból át a szemben lévő fürdőbe. Ezután levetkőztem és beálltam a zuhany alá. Az nem kifejezés, hogy jól esett... és még fel is ébresztett. Miután lezuhanyoztam megtörölköztem és felvettem a tiszta ruhát. Felsőt nem is hoztam magammal mivel elég meleg volt. Megszárítottam a hajam és egyszerűen úgy hagytam ahogy volt. Kócos kisfiús volt de nem zavart..úgy is mingyárt beállítja a fodrász a TV Tokyoba. Ez után kicseréltem a pcim és vissza mentem a szobámba. A szennyesbe dobtam a ruháimat és kinyitottam az erkélyt. Az íróasztalomhoz sétáltam, felvettem a szemüvegem és a határidő naplómat kezdtem tanulmányozni.

[Thaio Lilinett]

-Hát az lehet, hogy kikellene próbálni.
Mosolyogtam vissza, majd néztem hogyan megy ki a szobából GD. Ekkor nagy lendülettel felálltam az ágyról és nézelõdni kezdtem a szobájába. Teljesen más világban élt mint én. Mikor már mindent végignéztem visszaültem az ágyra és hátradõltem. Viszonylag kevés idõ telt el már aludtam is. Fogalmam sem volt miért tettem ezt, csak úgy beszunyáltam.

[GD/G-Dragon]

Miután meg néztem a szükséges dolgoakt levettema szemüveget és felvettem egy felsőt. Még 10 percembe tellt elkészülni. Azután lefeküdtem az ágyamra Lilith mellé. Oldalra fordultam és az egyik kezemmel megtámasztottam a fejem. A másikkal lassan Lilith nyakához értem és óvatossan végighúztam az újjaim hegyét a nyakán. Mivel az előző éjszaka már rájöttem, hogy irtó csikis így könnyen megjósoltam, hogy nemsokára felébred.

[Thaio Lilinett]

Álmomban éppen fagyit ettem, mikor valami megzavart és felébredtem. Rögtön a nyakamhoz nyúltam viszont ott beleütköztem egy másik kézbe. Kinyitottam a szemem ekkor GD-vel néztem farkasszemet.
-Öh, bocsi. Azt hiszem elaludtam. Nem tehetek róla... néha úgy rámjön és legyek bárhol én elalszok.
Végighúztam az ujjaimat a karján majd a tarkóján kötöttem ki, picit közelebb húztam magamhoz és megcsókoltam. Mindeközben megpróbáltam rámászni. Addig sikerült eljutnom hogy õ a hátán feküdt én me fursa testhelyzetben fekszek rajta.
-Tartozol egy álommal meg egy fagyival mivel felébresztettél...

[GD/G-Dragon]

-Hát jó. Abba még nem halok bele.-Mondtam halvány mosollyal.
-De legalább tudom, hogy irtó csikis vagy. Alátámasztottad a tegnapi elméletem.-Mondtam. Megsimogattam Lilith hátát és sóhajtottam egyet.
-Nincs kedvem ehhez a szaros 2 naphoz.-Mondtam a kedvemhez megfelelő hangsúllyal.

[Thaio Lilinett]

-Erõsen meglepõdnék ha egy fagyiba halnál bele... bár amennyit én fagyiból megtudok enni... lehet, hogy belehalsz.
Támaszkodtam rá a mellkasára és kezdtem el játaszadozni a feje mellett a kezeimmel.
-Remélem nem akarsz visszaélni ezzel a felfedezéseddel. Mert akkor tuti, hogy én is kitalálok ellened valami izgalmas merényletet. Ami ezt a két napot itteli, elhiszem neked, hogy nem akarod végigcsinálni, de ilyen a híres élet... ideje lenne megszoknod.
Kinyújtottam a nyelvem, aztán elmosolyodtam.
-Vagy van egy ötletem... szökj meg.

[GD/G-Dragon]

-Jogos. Én választottam. De nem foszthatom meg magam a világtól.-Mondtam széles egoista mosollyal.
'-Satayu!-Hallatszódott apám hangja. A lépcsőkön sétálhatott fel hallottam a lépteit és azt is, hogy mennyire tompítják a hangját a falak. Lilith lemászott rólam én meg gyorsan felültem. 3,2,1. Kinyílt az ajtó.
'-Ez meg ki?-Kérdezte az arcán nyilvánvaló undorral.
-Iskolatársam.-Mondtam sóhajtva.
'-Pff. Hátjó. Ma nem kell bemenned a TV Tokyoba lemondattam. Így nyugodtabban el tudsz menni a kórházba.
-Fasza. Kösz Hitoshi.-Mondtam hidegen. Láttam ahogy ökölbe szorul a keze. Bizonyára eléggé felhúzta magát. Utálja ha nem tartom a látszatot mások előtt és nem apának szólítom.
-Még valamit?-Kérdeztem felvonva a szemöldökömet.
'-Szarházi kölyök.-Mondta az apám dühösen és úgy csapta be az ajtót maga után, hogy azthittem szétreped a tömör fa ajtó. Hallottam ahogy le siet a lépcsőn. Azután vissza jött. Belépett a szobába és elvette az asztalomról az autókúlcsom.
-Héhéhé. Mivanmár. Add vissza. Az az én kocsim.-Mondtam dühösen és felpattantam.
'-Nem kocsikázol. Otthon vacsorázol. Nem mész sehova. Nem csajozol. Nincs buli.-Mondta az apám komolyan.
-Ezt nem teheted. Már elmúltam 18.
'-Az én házamban laksz azt teszek amit akarok. Te pedig azt teszed amit mondok. Nem érdekel a véleményed.-Mondta és megfordult.
-Ezt mondtad anyának is ?-Kérdeztem mérhetetlen dühvel. Ekkor apám megtorpant és visszakézből olyat kaptam, hogy visszaszédeültem az ágyra. Ezután kisétált és ott hagyott a gyűlöletemmel és a fájdalmammal.

[Thaio Lilinett]

Hát igazából köpni nyelni nem tudtam és beleszólni sem szerettem volna. Nem is tudom láttam-e már ekkora gyûlöletet szülõ és gyerek között. Próbáltam a háttérben maradni és úgy tenni mintha nem is hallanám. Viszont mikor GD apukája visszajött és ennek az lett a vége, hogy GD az ágy környékén landolt önkénytelenül is felálltam és letérdeltem mellé. Nem tudtam mit mondani, talán az lett volna a legjobb ha csendben maradok. Elõvettem a zsebembõl egy zsepit ás óvatosan elkezdtem letörölni a szája szélérõl a vért. Gondolom belül megharapta. Próbálta elhúzni a fejét, de én megtámasztottam a másik kezemmel.
-Ne mocorogj.
Látszott rajtam, hogy féltem hiszen a kezem remegett és gyülekeztek a könnyek a szememben. Viszont gyorsan pislogtam párat ezzel szétoszlatva õket. Szerettem volna a tudtára adni, hogy elõttem nem kell szégyenkeznie vagy akár magyarázkodnia. Teljes mértékben megértem õt, viszont hagytam a fölösleges gyõzködést. Ha jól gondoltam elég mérges volt ahoz, hogy akármit kiejtsen a száján.

[GD/G-Dragon]

Elfordítottam a fejem Lilithtől és az arcomra tettem a kezem. Még mindig égett és sajgott az ütés nyomán. El sem tudom képzelni, hogy kapóra fog jönni neki az a két vagy akár több hét is amíg visszavonulok. Akkor aztán senki nem látja az ütések álltal keletkezett sebeket, foltokat. Letöröltem a szám sarkában újra felgyülemlett kis vérpatakot majd előrehajoltam és a térdeimre támaszkodva a könyökömmel a földet kezdtem bámulni. Nem tudom, hogy tehet tönkre egyedül ennyi életet.
-Sajnálom...-Nyögtem ki alig halhatóan. Sajnáltam, hogy ezt végig kellett néznie. Azt is, hogy így kell látnia. Megsemmisülve, tehetetlenül a nagy bálványt. Most csak üll itt...nem üt vissza. Nem teheti. Hogy is tehetné.

[Thaio Lilinett]

Soha nem láttam még ennyire összetörni senkit, de valamit tennem kellett, hiszen nem tudtam õt így látni. Óvatosan melléültem majd rátettem a vállára az államat a kezemmel pedig a lábát simogattam.
-Semmi baj. Nem tehetsz róla. Különben is... nem történt semmi érdekes csak véletlenül megharaptad a szádat.
Próbáltam terelni a gondolatait enyhén mókás hasonlatokkal, megpróbáltam felemelni a fejét de elég nehezen ment. Mikor végre a szemembe nézett rámosolyogtam és ismét letöröltem a vért a szájáról.
-Nekem nem kell mentegetõznöd.
A kezem szokásához híven most is jég hideg volt, így óvatosan rátettem GD arcára, hátha lehûti egy kicsit. Közben, hogy még jobban elvegyem a figyelmét a nagyujjammal óvatosan simogatni kezdtem.

[GD/G-Dragon]

Elhúzódtam Lilithtől és felkeltem az ágyról. Odasétáltam az erkély ajtóhoz és kinéztem rajta. Láttam ahogy apám elhajt. Jól gondoltam...megint.
-Ezért mondtam. Csodálatos a családod.-Mondtam halkan. Lehunytam a szemem és mély levegőt vettem majd lassan kifújtam.
-Mindjárt beviszlek a suliba. Gondolom semmi kedved ezek után velem lenni. Egyébként is be akartam nézni édesanyámhoz is...nem akarom, hogy lehangolódj.-Mondtam.